Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Alfred Nobel svéd kémikus és feltaláló 1895. november 27-én kelt végrendeletében rendelkezett úgy, hogy vagyonának kamataiból rendszeresen részesüljenek azok, akik a legnagyobb sikereket érik el az egyes tudományok területén.
Kimagasló tudományos eredményt elérő, a Szegedi Tudományegyetemhez (SZTE) kötődő nőknek állítanak emléket a szegedi füvészkertben. A terveket az első hazai női Nobel-díjas, Karikó Katalin jelenlétében mutatták be.
Irène Joliot-Curie nemcsak Marie Curie lányaként ismert a tudomány világában, hanem tudós és atomfizikus is, aki a munkásságáért férjével közösen megkapta a kémiai Nobel-díjat.
Míg Marie Curie nevét szinte mindenki ismeri, van egy zseniális tudósnő, akinek a neve kevésbé ismert, pedig ő is elnyerte a kémiai Nobel-díjat. Ő volt Dorothy Crowfoot Hodgkin, aki a röntgenkrisztallográfia segítségével határozta meg a penicillin, az inzulin és a B12-vitamin szerkezetét.
Lise Meitner neve sokak számára ismeretlen, pedig annak idején ő volt az, aki nélkül nem írhatták volna le a világon elsőként a maghasadás elméletét. Az ezért járó Nobel-díjat kollégája és barátja, Otto Hahn vehette át. A maghasadás felfedezése körül azóta is vita dúl, sokak szerint a díj elmaradása a Nobel-bizottság részéről a kirívó rasszizmus és szexizmus egyik legrosszabb példája.
Sorozatunkban most egy olyan, „sugárzó” tehetségű tudósról lesz szó, aki nem maradt a férje árnyékában. Ő volt az első nő, aki megkapta a Nobel-díjat 1903-ban. Marie Curie felfedezőkedvéért és tudományos eredményeiért az életével fizetett, halálát olyan betegség okozta, ami a sugárzásnak való kitettségtől alakult ki.
Elindult a diákok 7IGEN-es alternatív oktatási népszavazása, közben pedig a Budapesti Corvinus Egyetem épp attól az oktatójától vált meg, aki korábban felhívta a figyelmet az etikátlanságra. Ezek voltak 2023 októberének legfontosabb történései.
A tudományos élet legrangosabb nemzetközi kitüntetését a díjazottaknak XVI. Károly Gusztáv svéd király adta át a stockholmi hangversenyteremben rendezett ceremónián.
Megtartotta Nobel-előadását Stockholmban Karikó Katalin biokémikus, kutatóbiológus, aki az amerikai Drew Weissmannal megosztva veheti át idén az orvosi-élettani Nobel-díjat az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztését megalapozó felfedezéseiért.
Korábban a Nobel-díjas fizikus is arról beszélt, hogy amennyiben nem oldódik meg a tanárok helyzete, úgy a jövőben nem lesznek Nobel-díjas kutatói Magyarországnak.