Életmód, egészség, jólét, munka, oktatás, digitális világ – ezekben a kategóriákban néhány kérdésre válaszolva megnézhetitek, hogy hogyan teljesítetek kortársaitokhoz képest az Eurostat új interaktív felületén. Mi is kipróbáltuk és kiderült, hogy az egészség területén van olyan kategória, amiben Magyarország teljesített a legrosszabbul európai szinten.
Az uniós országok egyharmada már elérte a 2030-ra kitűzött célt.
Bulgáriánál is rosszabbul teljesített Magyarország.
A második helyet sikerült megszereznünk az EU iskolai végzettségekre vonatkozó statisztikáiban, de sajnos csak hátulról nézve. Egyedül Romániában alacsonyabb a diplomások aránya, mint nálunk.
Görögországban a leghosszabb, Hollandiában a legrövidebb a munkahetük a 20-64 év közötti munkavállalóknak.
A régiós országok közül Lengyelországban a legmagasabbak a fizetések, a leggyorsabb növekedést az elmúlt években pedig Romániában figyelték meg.
Egy dobogón áll Magyarország Dániával, ebben az esetben viszont biztos jó ez?
Magyarországon 9 év alatt a bérkülönbség 18,4-ről mindössze 17,5 százalékra csökkent.
Hiába nőtt minimálisan az egy főre jutó átlagfogyasztás mértéke, a friss Eurostat felmérés szerint nálunk rosszabbul csak Bulgáriában élnek.
Az Európai Unió tagállamaiban végzett felmérése alapján Ausztria lett a legboldogabb ország. Magyarország a sor végén kullog.
Októberben a piaci várakozásokkal ellentétben 10 százalék alá csökkent a magyar infláció. Ezután az Eurostat egyeztetéseket kezdett a Központi Statisztikai Hivatallal az infláció kiszámításának módjairól.
Az alsóbb tagozatos középiskolások tanárai között Magyarországon a legalacsonyabb a legfiatalabbak aránya az Eurostat adatai alapján.
A Belügyminisztérium parlamenti államtitkárának válasza szerint, mindössze 10 pedagógus szüntette meg a közalkalmazotti jogviszonyát augusztus 21-ig a Kelet-Pesti Tankerületi Központban.
A 25 és 64 év közötti korosztály tanulási kedvét mérték fel az EU friss statisztikáiban, Magyarország a tizedik helyen áll.
A probléma ugyan nem csak Magyarországon jelenik meg, viszont az EU-átlag javult e téren, a tagállamok többsége ugyanis javított a náluk lévő helyzeten.
Tízből négy 25-34 évesnek van diplomája - ez az európai uniós átlag, amelytől Magyarország jócskán lemarad. Az uniós terv 2030-ig a 45 százalékos arány elérése, de ettől nagyon távol áll a magyar oklevelesek száma.
Megjelent az Eurostat legfrissebb felmérése arról, milyen arányban van felsőfokú végzettsége a 25-34 éveseknek - Magyarország ismét meglepő eredményeket produkált.
A friss Eurostat-felmérés nem fest túl jó képet a magyar felsőoktatásról.
Ma este nyolckor kiderül, hányan kezdik majd meg szeptemberben az egyetemet, főiskolát. Idén többen felvételiztek a felsőoktatásba, mint egy évvel korábban, de valójában lassan tíz éve 100-110 ezer körül stagnál a jelentkezők száma .
Folyamatosan csökken az EU-ban a korai iskolaelhagyók száma, Magyarországon azonban még ebben is van hova fejlődni, ha szeretnénk elérni a 2030-ra kitűzött Uniós célokat.
