Egyre több fiatal diagnosztizálja magát kitalált mentális betegségekkel az interneten

Sokan feltételek nélkül is elfogadnak olyan információkat, amelyek kétes forrásokból származnak.

TikTok-videók hatására a fiatalok közel fele hajlamos magát vagy másokat nem létező, kitalált mentális betegségekkel diagnosztizálni – derült ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatásából.

„A pszichológusok egyre gyakrabban szembesülnek azzal, hogy teljesen egészséges serdülők orvosi kontroll nélkül, kizárólag az interneten terjedő információkra támaszkodva mentális betegségekkel, például autizmussal vagy ADHD-vel diagnosztizálják magukat.”

A közösségi médiában egyre elterjedtebbek a mentális betegségeket bemutató videók, azonban ezeknek a minősége és megbízhatósága gyakran erősen megkérdőjelezhető. Az NMHH középiskolások és egyetemisták bevonásával készített kutatásából is az látható, hogy a fiatalok sok esetben hajlamosak feltételek nélkül elhinni olyan információkat, amelyek bizonytalan forrásból származnak.

A jelenség hatására gyakran túlzásba is vihetik az online egészségügyi tartalmak fogyasztását, ami betegségszorongást alakíthat ki. A helyzetüket pedig tovább ronthatja, ha olyan virtuális közösségekhez csatlakoznak, amelyeket hasonló betegségtudattal rendelkező emberek alkotnak.

Az NMHH 127 középiskolást és egyetemistát kért fel arra, hogy értékeljen egy rövid, TikTok-szerű videót, amelyben a kutatók álinfluencere egy fiktív mentális betegség, az úgynevezett „virtuális identitás disszociációs zavar” (VIDZ) tüneteiről beszél.

A fiktív betegség tünetei közé olyan általános érzéseket soroltak, amelyekkel az alanyok könnyen tudtak azonosulni. Ilyen volt például: a túlzott bevonódás a közösségi médián zajló folyamatokba, a fokozott érzelmi reakciók az interneten történtekre, valamint az online és offline identitás keveredése.

Ezzel azt akarták megvizsgálni, hogyan hatnak a hasonló, interneten terjedő tartalmak a fiatalokra.

30 százalék egyáltalán nem hitte el, amit a videóban hallott.

Azonban a vizsgálatban részt vettek 44 százalékának sikerült elhinnie, hogy a VIDZ létezik, és ezenfelül azonosítani is tudta magán vagy másokon az állítólagos tüneteket.

„A kutatás feltárta, hogy a fiatalok esetében nagyobb az esélye a téves öndiagnózisnak, ha érzelmileg erősen bevonódnak a közösségi média világába, illetve, ha nem rendelkeznek megfelelő egészségügyi alapismeretekkel.„

Ezzel rávilágítottak arra, hogy milyen fontos a tudatos internethasználat és a kritikus médiafogyasztás oktatása a fiatalok számára, illetve az álhírek felismerési készségeit fejlesztő foglalkozások szükségessége a közoktatásban.

 

Hozzászólások

Lannert Judit: év végére elkészítik a magyar oktatás stratégiáját

Az oktatási miniszter szerint a gyerekek olyan digitális környezetben nőnek fel, de ez lehetőség és veszély is egyben, ezért az oktatási stratégia része lesz a mesterségesintelligencia-stratégia is. „A közösségi média használata kiszoríthatja az elmélyült olvasást, a személyes beszélgetéseket és a pihenést. A mesterséges intelligencia átgondolatlan alkalmazása pedig csökkentheti az önálló gondolkodás és gyakorlás lehetőségét, ha a tanuló rendszeresen a gépre bízza a feladat megoldását” – emelte ki a Lannert, majd hozzátette, hogy a stratégia része lesz ezért Magyarország oktatási és képzési mesterségesintelligencia-stratégiája is, aminek hamarosan megkezdik társadalmasítását.

Hivatalosan is vége a kettős vezetésnek a szakképzésben: napokon belül kiírják a szakképzési centrumok főigazgatói pályázatait

Elfogadták a szakképzési törvény módosítását, amely alapjaiban alakítja át a szakképzési centrumok vezetését. Év végén megszűnik a jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása, 2027-től pedig már egy kézben összpontosul a centrumok szakmai és törvényes működésének irányítása. Az új főigazgatói posztokra hamarosan megjelennek a pályázatok.

@eduline.hu Bemutatkozik Sutyi, az ELTE bölcsész macskája🐱 #cica #cutecat #magyar #magyartiktok #fy ♬ eredeti hang - eduline.hu

Már igényelhetők az ingyenes laptopok a KRÉTA-ban, idén is sok a használt köztük

Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.