szerző:
Gál Luca
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Szerdán kezdetét vette az új tanév Afganisztánban, amiben a tálib hatalomátvétel óta már harmadik éve nem vehetnek részt a lányok.

Alig egy évvel a radikális iszlamista tálibok hatalomra kerülése után, 2022-ben a lányoknak megtiltották, hogy hatodik osztály felett iskolába járjanak, amit nem sokkal később kiterjesztettek az állami egyetemekre is.

Az ENSZ „nemi apartheidnek” minősítette a tálibok nőkkel szembeni korlátozásait. A nemzetközi nyomás mellett az országon belül is sokan tiltakoztak, de mégsem sikerült változást elérni.

Bár a legtöbb muszlim szerint a vallásuk megengedni a nőknek is az oktatásban való részvételt, a tálibok radikális nézeteibe ez már nem fér bele. Azonban arról, hogy honnan ered ez a gondolkodásmód, megoszlanak a vélemények.

Miért ennyire szigorúak a nőkre vonatkozó szabályok?

Számi Júszafzai veterán afgán újságíró és kommentátor tavaly a Radio Free Europe-nak fejtette ki véleményét, miszerint a női jogok ilyen súlyos korlátozása a tálibok kultúrájából ered.

Hitük szerint ugyanis a „nő helye a házban vagy a sírban van.” Ezt a gondolkodásmódot pedig csak tovább erősítik a papok és vallási vezetők, akik Mohamed kinyilatkozásait követik. A próféta ugyanis erősen óvja a nőket attól, hogy elhagyják az otthonaikat.

Júszafzai szerint más muszlim társadalmakban is vannak olyan vallási vezetők, akik szintén ezeket a nézeteket vallják, és támogatják a nők szerepkörének komolyabb korlátozásait. Ezt azonban általában a kormányok ellenzik vagy igyekeznek visszaszorítani.

Ezzel ellentétben John Mohammad Butt iszlámszakértő a tálibok oktatáspolitikáját a modern oktatással kapcsolatos konfliktussal magyarázta a lapnak.

„A probléma az, hogy a lányok oktatását Afganisztánban – sőt a modern oktatást általánosan – egy szekuláris programmal együtt vezették be”

- nyilatkozta a szakértő.

Már a húszas években is történtek próbálkozások az ország modernizálása érdekében, ami a nők helyzetét is nagyban befolyásolta volna. Ezt viszont akkor sem sikerült elérni, ugyanis a törzsi és közösségi vezetőknek sikerült megbuktatni az uralkodót. A későbbiekben pedig tovább fokozódott a modernitással és a szekularizmussal szembeni ellenállás az országban.

A történelmi viszályoknak köszönhetően egyes közösségekben a nők oktatása és szerepvállalása mélyen erkölcstelen lett és ideológiai meggyőződéssé vált. A tálibok jelenlegi vezetője pedig szintén ezt képviseli.