Előző héten még a Holdra szállt le India, most szombaton már a Nap felé, mintegy 1,5 millió kilométerre indít űrhajót.
Magyar idő szerint múlt hét szerdán India sikeres landolást hajtott végre a Hold felszínén Csandrajáan-3 űrhajójával. Ezzel India a negyedik ország lett – az Egyesült Államok, az egykori Szovjetunió és Kína mellett -, ami leszállt a Hold felszínén.
A holdra szállás küldetése a nyár közepén kezdődött, július 14-én indult, és az űrhajó augusztus 5-én állt rá pályájára a Hold körül. A kitűzött cél a déli pólusa volt az égitestnek, ahol a tudósok feltételezése szerint vízjég található, ami a rakéta számára segít az üzemanyag előállításban.
A következő nagy expedíciót India a tervek szerint szeptember 2-án, helyi idő szerint 23:50-kor útnak indítja az Aditi-L1 nevű szondát, ami 4 hónapon át lesz úton a Nap felé. A hindu napisten nevére utaló szondát 15 évbe telt megépíteni, és mintegy 45 millió dillárba - körülbelül 16 milliárd forintba - került.
A misszió célja a Nap tevékenységeinek nyomon követése lesz. Ha eléri a kijelölt helyzetét, a szonda 1,5 millió kilométerre kerül a Földtől. Az ISRO indiai űrhivatal szerint pozíciójának köszönhetően az Aditi-L1 folyamatosan figyelni tudja majd a csillagunkat.
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.
