Bernschütz Mária szerint rossz hatással van a fiatalok lelkiállapotára a túl sok és helytelen mobilhasználat.
Magyarország csak az 51. helyet foglalja el a világ legboldogabb országainak listáján - írta meg korábban az Eduline is. A kutatással kapcsolatban az ATV Start című műsorában Bernschütz Mária generációkutatót, és a Budapesti Gazdasági Egyetem óraadó tanárát arról kérdezték, mi okozhatja a mai fiatalok boldogtalanságát.
A szakértő a témával kapcsolatban a mentális egészséget és a mobilhasználatot hozta összefüggésbe. Szerinte amíg régebben a gyerekeknek "offline", vagyis technológia nélküli gyerekkoruk volt, kialakult bennük egyfajta megküzdési metodika, ez azonban a mai, digitális bennszülöttekben már nincs meg, nehezebben küzdenek meg az élet viszontagságaival. A boldogtalanságukat tovább fokozza, hogy sokan rosszul használják az okoseszközöket, emiatt nehezebben és rosszabb minőségben alszanak, ráadásul nap mint nap rengeteg, sokszor megterhelő adat is éri őket.
A kutató szerint ma már nem az a kérdés, hogy a fiatal korosztály függő-e, hiszen egyértelműen azok, ezért fontos lenne önszabályozást és olyan módszereket tanítani nekik, amik segítik őket a fókuszálásban és a megfelelő időbeosztásban.
Hiába nőtt idén látványosan a gyógypedagógia szak iránti érdeklődés, a felvételizők többsége nem klasszikus egyetemistalétre készül, hiszen háromból ketten levelező képzésre adták le a jelentkezésüket.
A miniszterelnöki biztos szerint soha nem látott stabilitást építettek és újra vonzóvá tették a pedagóguspályát.
Hiába nő évről évre az óvodapedagógus képzésekre jelentkezők száma, a szakemberhiány továbbra is jelentős: a Pedagógusok Szakszervezete szerint több ezer óvodapedagógus hiányzik a rendszerből, amit az emelkedő felvételi számok egyelőre csak részben tudnak ellensúlyozni.
Az idei felsőoktatási felvételin mintegy 35 ezer 30 évnél idősebb jelentkező szeretne bejutni egyetemre, főiskolára.
A lista élén főként művészeti és kreatív alapképzések állnak, ahol a pályakezdők bére sokszor még a bruttó 300 ezer forintot sem éri el – a jelentkezések számán ez azonban nem feltétlenül látszik meg.
A kollégiumi férőhelyhiány és az égbe szökő albérletárak mellett egyre több egyetemista vállal munkát a nappali képzés mellett is. Sokan nemcsak heti pár órát vállalnak, hanem gyakorlatilag egy második állást visznek az egyetem mellett – ennek pedig komoly ára van. Eltűnik a szabadidő, kimaradnak a közösségi élmények és egyre inkább háttérbe szorul az egyetemi élet.
A legokosabb fizikusok, matematikusok, biológusok az alacsony ösztöndíj miatt vagy külföldre mennek vagy pedig munkába állnak - írta Németh Hanna, a Hannamatek oldal készítője.
