Zsinórban hatodik alkalommal lett Finnország a világ legboldogabb országa, Magyarország viszont csak az 51. helyen szerepel.
A Gallup Intézet évente megjelenő, 109 országot vizsgáló World Happiness Report jelentése szerint az élen nem meglepő módon idén is észak- és nyugat-európai országok szerepelnek. A lista első helyén szereplő finneket Dánia, Izland, Izrael, Hollandia, Svédország, Norvégia Svájc, Luxemburg és Új-Zéland követi. Magyarország mindössze a lista 51. helyét szerezte meg, ami azt jelenti, hogy nálunk még a közép-amerikai Salvador és Brazília állampolgárai is boldogabbak, de még Koszovó és Románia is jóval előttünk állnak, hiszen ezek az országok a lista 34. és 24. helyét szerezték meg.
A világ két legboldogtalanabb országa egyébként idén és tavaly is Afganisztán és Libanon lett.
A jelentéssel kapcsolatban a hvg.hu azt írja, a rangsort összeállító kutatók szerint az emberek boldogságérzete a koronavírus-járvány ellenére „figyelemre méltóan rugalmas" maradt: a 2020 és 2022 között mért átlagok pont olyan magasak, mint a járványt megelőző években.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
