Indul az új tanév Afganisztánban: vajon visszatérhetnek a nők az oktatásba?

Március 21-én indul az új tanév Afganisztánban. A jótékonysági szervezetek szerint létfontosságú, hogy a lányok és nők minél hamarabb újra részesülhessenek az oktatásban.

  • Eduline

Megnőhet a szegénység, a gyermekházasságok száma és az erőszak is Afganisztánban, ha nem engedik vissza a lányokat az oktatásba - világított rá Olivier Franchi, a Save The Children nevű szervezet igazgatója.

Korábban már többször is beszámoltunk róla, hogy a tálibok 2021-es hatalomátvételét követően a hatodik osztály feletti lányokat és nőket kitiltották az oktatásból többek között kulturális viszonyokra, a vallásra, és a "nemek keveredésének" tiltására hivatkozva. Bár a tálib vezetés intézkedését az Egyesült Nemzetek Szervezete mellett más muszlim országok, például Törökország, Szaúd-Arábia, Katar és még Irán vezetője is elítélte, hiszen az "iszlám is az oktatában való részvételre buzdít", a korlátozást egyelőre nem vonták vissza, így az Afganisztánban élő nők már több mint 18 hónapja nem részesülhetnek oktatásban

Az új tanév kezdetének alkalmából most a Save The Children jótékonysági szervezete hívta fel a figyelmet arra, miért fontos nem csak a nőknek, de az országnak és a társadalomnak is a lányok középiskolai és egyetemi oktatása.

„Minden egyes olyan nap, amikor a lányok nem járnak iskolába, elvesztegetett – nem csak nekik, hanem azoknak a közösségeknek is, akiknek égető szükségük van szakképzett orvosokra és tanárokra, de az egész ország hosszú távú gazdasági fejlődése érdekében is" - emelte ki a szervezet vezetője. Franchi szerint létfontosságú, hogy az új tanév kezdetével a lányok is visszatérhessenek az oktatásba, a tanulmányaik megszakítása ugyanis végzetes lehet az ország és a társadalom fejlődésére nézve.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.