Kínában már időszámításunk előtt 143-141. környékén volt hova járniuk a diákoknak. Tippeljetek, Európában mikor és hol alapították az első iskolát!
Tudtátok, hogy a legrégibb, még ma is működő iskolák közül van, ami már időszámításunk előtt épült? A kutatók szerint a folyamatosan működő intézmények közül a legkorábbi a Kínában található Shishi Középiskola, amit i.e. 143-141-ben alapítottak. Bár úgy tudni, az eredeti épület leégett, 194-ben helyreállították. Az iskola azóta ugyanott működik, és 1902-ben modernizálták, majd két évvel később középiskola lett belőle - azóta is Kína egyik legjobb intézménye.
Pár évszáddal később, 597-ben alapították Canterburyben a King's Schoolt, amit a legrégebbi ma is létező iskolaként tartanak számon Európában. A középkorban a canterburyi katedrálishoz tartozhatott az intézmény, majd a következő évszázadokban Anglia legjobb iskolái között kapott helyet. A lányok az 1970-es évektől járhattak az intézménybe, és 1990-től teljesen koedukált lett az iskola.
A harmadik legöregebb suli szintén a szigetországhoz köthető: a King’s Rochestert 604-ben alapították, szintén a helyi katedrálissal egy időben. Az iskola még ma is a székesegyházhoz tartozik, és külön érdekesség, hogy a zene mennyire fontos szerepet játszott az iskola életében: a világ legrégebbi kórusát is itt tartják számon.
Ha kíváncsiak vagytok, melyek még a legrégebbi iskolák, ide kattintva olvashattok róluk.
Jogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter szerint az oktatás megújításának egyik iránya a mesterséges intelligencia beépítése lesz a rendszerbe.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.
