Tyúk vagy a tojás? Újabb érdekes egyetemi kutatás

Hogyan és főleg miért készül tojásból tejhelyettesitő? Ez már tudomány.

  • Eduline

Múlt héten már meséltünk nektek az ELTE egyik kutatásáról, aminek keretében szuperintelligens kutyák szállták meg az egyetemet. Most egy újabb gyöngyszemet hoztunk.

A Szent István Egyetem nemrég - a tojás világnapján - beszámolt arról a kutatásról, amiben minden a tojásról szól. De tényleg.

Az Állattenyésztés-tudományi Intézet kutatói azoknak fejlesztették ki a tojásfehérje alapú tejtermék-helyettesítőt, akik valamilyen egészségügyi okból nem fogyaszthatnak, vagy nem szeretnétek tejtermékeket fogyasztani.

Igyekeztek minden elemet megragadni, ami a tejet igazán tejjé teszi, még akkor is ha tojásból van. Az egyetem kutatói a tojásfehérje alapú készítményeket baktériumkultúrák segítségével úgy alakították át, hogy az élvezet megmaradjon. A tejmentes termékben megjelenő aromaanyagok miatt ugyanis a kész alkotást olyannak érezhetjük, mintha tej lenne benne.

Néhány tipp, hogy könnyebb legyen a vizsgaidőszak

Hamarosan kezdődik a vizsgaidőszak, egyre több lesz a zh, érdemes már korábban felkészülni, hogy ne terheljétek túl magatokat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.