Az oktatási miniszter közösségi oldalán arról is beszélt, hogy olyan továbbképzései rendszert szeretnének kialakítani a pedagógusoknak, amely igazodik a helyi igényekhez és mentes az ideológiai befolyástól.
Erre a beruházásra az előző kormány 12 milliárd forintot különített el.
Problémás álmennyezet, súlyos szigetelési hiányosságok és purhabbal kitöltött hézagok az oldalfalakon – többek között ilyen és ehhez hasonló problémák vannak az Oladi Általános Iskola épületével, ahova közel 600 diák jár.
A Történelemtanárok Egylete a pedagógusképzések átalakítása kapcsán javasolta többek között a szakmai és civil szervezetek képzéseinek szélesebb körű beszámítását, valamint a 120 órás továbbképzés teljesítési idejének hét évre történő visszaállítását.
Virág Mihály, Rákoscsaba egyik fideszes képviselője szerint nem volt szerencsés a színválasztás. Az iskola kerítése 2019 óta színes, most csak újrafestették.
Brassói Sándor lemondása után, úgy tűnik, már meg is van, ki tölti majd be az Oktatási Hivatal vezetői pozícióját.
Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.
Véletlen otthon maradt a matekfüzet vagy a tesicucc? Utánajártunk, hogy járhat-e érte egyes.
A legalacsonyabb és legmagasabb státuszú tanulói csoportok közötti a különbség a 2022-es 124 pontról három év alatt 89 pontra csökkent.
A tiltás ellenére minden harmadik diák naponta többször használja az okostelefonját az iskolában.
Várhatóan október közepén és január elsején is emelkedik a NOKS- és technikai dolgozók fizetése – jelentette be Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter. A szektorban dolgozók 2013 óta nem részesültek érdemi béremelésben.
A korábbi heti 22–26 órás sávos rendszert felváltó, fix 24 órás kötelező óraszám csak a jéghegy csúcsa. Többek között a dolgozatjavítás, a felkészülés és a helyettesítések miatt a magyar pedagógusok hetente átlagosan 43 munkaórát dolgoznak.
Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
Jelenleg a gyógypedagógiai magánpraxisok szakmai kontroll nélkül működnek.
Mintegy ötezer diáknak kellett újra járnia az első osztályt 2020 óta minden tanévben, mert úgy kerültek iskolába, hogy valójában még nem voltak rá érettek. Ennek hátterében az előző kormány egyik döntése állt, amelynek értelmében egy bonyolult, adminisztratív eljárásban kellett a szülőknek elintézniük a plusz egy év óvodát. A 2027/2028-as tanévtől viszont az oktatási miniszter szerint rugalmasabbá teszik az óvoda és az iskola közötti átmenetet. Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója elmondta: hét éve vártak erre a döntésre.
Kilenc és fél milliárd forintos azonnali krízisprogram indításáról döntött a kormány a gyermekvédelem területén, miután az újonnan elkészült Gyermekvédelmi Diagnózis szerint a helyzet lesújtó – jelentette be Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter. Hozzátette, a problémák 16 éve ismertek voltak a korábbi kormány előtt, amely nem a megoldásukon, hanem az elfedésükön dolgozott.
4000 forint helyett csak 1500 jutott egy gyerek napi étkezésére a gyermekvédelemben - többek között ez is kiderült abból a jelentésből, melyet Magyar Péter és Gyurkó Szilvia gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárral, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítójával közösen ismertetett.
A férfi később gyermekfelügyelő lett egy budapesti gyermekotthonban, ahol a hatalmával visszaélve egy tizenéves lányhoz is közeledett.
