Mennyit ér a bölcsészdiploma? Mutatjuk, mire számíthattok pályakezdőként

A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) legfrissebb adatai alapján azt vizsgáltuk meg, hogyan alakult a 2022/23-as tanévben végzett bölcsészek helyzete néhány évvel a diplomaszerzés után. Az adatokból kiderül, milyen jövedelmet értek el 2025-ben, mennyi idő alatt találták meg első munkahelyüket, és hogyan látják saját képzésük munkaerőpiaci hasznosíthatóságát.

A DPR felmérése szerint a bölcsészettudományi alapvégzettséggel rendelkezők bruttó átlagjövedelme 453 ezer forint volt 2025-ben. Az első munkába állásig átlagosan mindössze 1,77 hónap telt el, ami viszonylag gyors elhelyezkedést jelez.

Ezeken a szakokon dolgoznak a legtöbben már az egyetem alatt

Bruttó átlagjövedelmek képzésenként:

  • anglisztika: 464 173 forint
  • germanisztika: 519 837 forint
  • keleti nyelvek és kultúrák: 481 484 forint
  • közösségszervezés: 420 708 forint
  • magyar: 402 667 forint
  • pedagógia: 377 628 forint
  • pszichológia: 467 869 forint
  • szabad bölcsészet: 440 873 forint
  • szlavisztika: 420 088 forint
  • történelem: 420 012 forint
  • újlatin nyelvek és kultúrák: 484 689 forint

A DPR adatai arra is rávilágítanak, hogy a bölcsészhallgatók körében kiemelkedően magas a továbbtanulási hajlandóság. Az alapdiploma megszerzését követően a hallgatók 47 százaléka azonos képzési területen folytatja tanulmányait, míg 12,7 százalék más területen tanul tovább. A végzettek 40 százaléka nem kezd újabb képzést.

Megalázóan kevés, mennyit lehet keresni a legrosszabbul fizető alapszakos diplomákkal

A rendszer egy másik, 2024-ben készült felmérése a még aktív bölcsészhallgatók véleményét vizsgálta. A válaszok alapján mindössze 8 százalék érzi úgy, hogy jelenlegi képzése nagyon jól felkészíti őt a hazai munkaerőpiacra. A hallgatók 35 százaléka szerint a képzés inkább felkészít, míg 34 százalék inkább nem tartja megfelelőnek ebből a szempontból. További 21 százalék úgy véli, hogy tanulmányai egyáltalán nem készítik fel a munkaerőpiaci elvárásokra.

Mindezek ellenére a képzések iránti elköteleződés erős maradt: a megkérdezettek 37 százaléka biztosan újra ugyanazt a szakot választaná, 42 százalék pedig valószínűleg ismét bölcsész képzés mellett döntene. Mindössze 5,6 százalék nyilatkozott úgy, hogy biztosan más szakot választana, ha újrakezdhetné egyetemi tanulmányait.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.