A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) legfrissebb adatai alapján azt vizsgáltuk meg, hogyan alakult a 2022/23-as tanévben végzett bölcsészek helyzete néhány évvel a diplomaszerzés után. Az adatokból kiderül, milyen jövedelmet értek el 2025-ben, mennyi idő alatt találták meg első munkahelyüket, és hogyan látják saját képzésük munkaerőpiaci hasznosíthatóságát.
A DPR felmérése szerint a bölcsészettudományi alapvégzettséggel rendelkezők bruttó átlagjövedelme 453 ezer forint volt 2025-ben. Az első munkába állásig átlagosan mindössze 1,77 hónap telt el, ami viszonylag gyors elhelyezkedést jelez.
Ezeken a szakokon dolgoznak a legtöbben már az egyetem alatt
Bruttó átlagjövedelmek képzésenként:
A DPR adatai arra is rávilágítanak, hogy a bölcsészhallgatók körében kiemelkedően magas a továbbtanulási hajlandóság. Az alapdiploma megszerzését követően a hallgatók 47 százaléka azonos képzési területen folytatja tanulmányait, míg 12,7 százalék más területen tanul tovább. A végzettek 40 százaléka nem kezd újabb képzést.
Megalázóan kevés, mennyit lehet keresni a legrosszabbul fizető alapszakos diplomákkal
A rendszer egy másik, 2024-ben készült felmérése a még aktív bölcsészhallgatók véleményét vizsgálta. A válaszok alapján mindössze 8 százalék érzi úgy, hogy jelenlegi képzése nagyon jól felkészíti őt a hazai munkaerőpiacra. A hallgatók 35 százaléka szerint a képzés inkább felkészít, míg 34 százalék inkább nem tartja megfelelőnek ebből a szempontból. További 21 százalék úgy véli, hogy tanulmányai egyáltalán nem készítik fel a munkaerőpiaci elvárásokra.
Mindezek ellenére a képzések iránti elköteleződés erős maradt: a megkérdezettek 37 százaléka biztosan újra ugyanazt a szakot választaná, 42 százalék pedig valószínűleg ismét bölcsész képzés mellett döntene. Mindössze 5,6 százalék nyilatkozott úgy, hogy biztosan más szakot választana, ha újrakezdhetné egyetemi tanulmányait.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
