Ennyit ér ma egy társadalomtudományi diploma

A legjobban a nemzetközi tanulmányokon végzett pályakezdő diplomások járnak.

  • Eduline

Átlagosan bruttó 475 ezer forintos fizetésre számíthatnak azok a friss diplomások, akik társadalomtudományi alapszakon szereztek végzettséget – derül ki a Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) legfrissebb felméréséből. Az adatok a 2022/2023-as tanévben abszolutóriumot szerzett, pályakezdő diplomások munkaerőpiaci helyzetét mutatják be.

A felmérés szerint a társadalomtudományi képzések közül a nemzetközi tanulmányok bizonyult a legjobban fizető szaknak: az itt végzettek átlagosan bruttó 534 ezer forintot keresnek havonta. Szintén az élmezőnybe tartozik a politikatudomány, ahol az átlagjövedelem meghaladja az 500 ezer forintot.

A részletes adatok alapján az egyes szakokon végzettek átlagos bruttó havi bére így alakul:

  • informatikus könyvtáros: 454 829 forint
  • kommunikáció- és médiatudományok: 439 334 forint
  • nemzetközi tanulmányok: 534 432 forint
  • politikatudományok: 500 226 forint
  • szociális munka: 472 955 forint
  • szociálpedagógia: 460 428 forint
  • szociológia: 468 583 forint

A fizetések mellett az elhelyezkedés gyorsasága is kedvező képet mutat. A DPR adatai szerint egy társadalomtudományi alapszakos diploma birtokában átlagosan 1,44 hónap alatt találnak munkát a pályakezdők.

A leggyorsabban a szociális munka szakos végzettek helyezkednek el: náluk mindössze 1,17 hónap telik el a diploma megszerzése és az első munkába állás között.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.