DPR-adatok: ezek a gazdaságtudományi mesterszakok fizetnek a legkevesebbet

A 16 mesterképzés közül mindössze négy esetében marad a pályakezdők átlagfizetése a havi bruttó 600 ezer forint alatt.

A Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR) 2024-es adatai alapján a 2021–2022-ben végzett gazdaságtudományi mesterdiplomások átlagosan bruttó 697 ezer forintot keresnek havonta. A képzések között azonban jelentős különbségek vannak: bizonyos szakokkal ennél jóval kevesebb fizetésre számíthatnak a pályakezdők.

Friss adatok: ennyivel keresnek többet az emberek Romániában, mint Magyarországon

A legalacsonyabb bruttó fizetést kínáló gazdasági mesterszakok:

  • Közgazdálkodás és közpolitika – 582 ezer forint
  • Regionális és környezeti gazdaságtan – 579 ezer forint
  • Sportközgazdász – 546 ezer forint
  • Turizmus-menedzsment – 562 ezer forint

Ez a négy mesterképzés nem érte el a friss diplomások körében a 600 ezer forintos bruttó havi átlagkeresetet. Bár más területekhez képest ezek sem kimondottan alacsony fizetések, a gazdaságtudományi képzési terület legjobban fizető szakjaihoz képest jelentős a lemaradás.

Itt keresnek a legtöbbet a gazdasági mesterdiplomások

A legmagasabb átlagfizetést a stratégiai nemzetközi menedzsment mesterszakán végzett hallgatói érik el: bruttó átlagbérük meghaladja az egymillió forintot havonta – ez az egyetlen gazdasági mesterképzés, amely átlépi a milliós határt.

A második helyen a biztosítási és pénzügyi matematika áll, 956 ezer forintos átlagjövedelemmel.

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.