DPR-adatok: ezek a gazdaságtudományi mesterszakok fizetnek a legkevesebbet

A 16 mesterképzés közül mindössze négy esetében marad a pályakezdők átlagfizetése a havi bruttó 600 ezer forint alatt.

A Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR) 2024-es adatai alapján a 2021–2022-ben végzett gazdaságtudományi mesterdiplomások átlagosan bruttó 697 ezer forintot keresnek havonta. A képzések között azonban jelentős különbségek vannak: bizonyos szakokkal ennél jóval kevesebb fizetésre számíthatnak a pályakezdők.

Friss adatok: ennyivel keresnek többet az emberek Romániában, mint Magyarországon

A legalacsonyabb bruttó fizetést kínáló gazdasági mesterszakok:

  • Közgazdálkodás és közpolitika – 582 ezer forint
  • Regionális és környezeti gazdaságtan – 579 ezer forint
  • Sportközgazdász – 546 ezer forint
  • Turizmus-menedzsment – 562 ezer forint

Ez a négy mesterképzés nem érte el a friss diplomások körében a 600 ezer forintos bruttó havi átlagkeresetet. Bár más területekhez képest ezek sem kimondottan alacsony fizetések, a gazdaságtudományi képzési terület legjobban fizető szakjaihoz képest jelentős a lemaradás.

Itt keresnek a legtöbbet a gazdasági mesterdiplomások

A legmagasabb átlagfizetést a stratégiai nemzetközi menedzsment mesterszakán végzett hallgatói érik el: bruttó átlagbérük meghaladja az egymillió forintot havonta – ez az egyetlen gazdasági mesterképzés, amely átlépi a milliós határt.

A második helyen a biztosítási és pénzügyi matematika áll, 956 ezer forintos átlagjövedelemmel.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.