Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
A 16 mesterképzés közül mindössze négy esetében marad a pályakezdők átlagfizetése a havi bruttó 600 ezer forint alatt.
A Diplomás Pályakövető Rendszer (DPR) 2024-es adatai alapján a 2021–2022-ben végzett gazdaságtudományi mesterdiplomások átlagosan bruttó 697 ezer forintot keresnek havonta. A képzések között azonban jelentős különbségek vannak: bizonyos szakokkal ennél jóval kevesebb fizetésre számíthatnak a pályakezdők.
Friss adatok: ennyivel keresnek többet az emberek Romániában, mint Magyarországon
A legalacsonyabb bruttó fizetést kínáló gazdasági mesterszakok:
Ez a négy mesterképzés nem érte el a friss diplomások körében a 600 ezer forintos bruttó havi átlagkeresetet. Bár más területekhez képest ezek sem kimondottan alacsony fizetések, a gazdaságtudományi képzési terület legjobban fizető szakjaihoz képest jelentős a lemaradás.
Itt keresnek a legtöbbet a gazdasági mesterdiplomások
A legmagasabb átlagfizetést a stratégiai nemzetközi menedzsment mesterszakán végzett hallgatói érik el: bruttó átlagbérük meghaladja az egymillió forintot havonta – ez az egyetlen gazdasági mesterképzés, amely átlépi a milliós határt.
A második helyen a biztosítási és pénzügyi matematika áll, 956 ezer forintos átlagjövedelemmel.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.