Kincse Csongor: "az igazgató szerint ez csak gratuláló e-mail volt, nem több"

A szegedi diplomaosztón a hazai egészségügyet bíráló megfogalmazó Kincse Csongor szerint olyan ma a közhangulat, hogy egy kritikát megfogalmazó beszéd sok ember szemében nem lehet más, mint retorzió.

A HVG hetilap a legfrissebb számában interjút készített Kincse Csongorral, aki még a nyáron a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karának végzőseként ünnepi beszédében magyar egészségügyet „diszfunkcionálisnak” nevezte, és nyíltan beszélt a pályakezdő orvosokat érő kihívásokról.

Kincse a beszéde után a bajai kórház igazgatójától csak egy formális e-mailt kapott, ezért a sajtóban el kezdett terjedni, hogy mégsem szeretnék nőgyógyászként alkalmazni, amiről utólag kiderült, hogy csak félreértés volt.

A fiatal orvos azóta volt bent a bajai kórház igazgatójánál is, akivel nem feszegették a történteket.

Az igazgató szerint ez csak gratuláló e-mail volt, nem több. A legtöbb ember – köztük a kórház több munkatársa is – viszont azt a következtetést vonta le, hogy meggondolták magukat a beszédem után.

- mondta Kincse a HVG-nek, majd hozzátette, hogy olyan ma a közhangulat, hogy egy kritikát megfogalmazó beszéd sok ember szemében nem lehet más, mint retorzió.

A fiatal orvossal a beszéde után a kormánypropaganda is foglalkozott, ami Kincse szerint azt mutatja, hogy „a kormánynak nem fontos, hogy az óriási orvoshiány ellenére egy 25 éves orvos kezdő orvos Baján dolgozzon, hanem mindent a saját hatalmának megtartásáért tesz.”

Kincse azt is megjegyezte, hogy beszéd miatt kapott negatív kritikát is, például, hogy az jó volt neki, hogy az állam pénzén tanulhatott vagy biztosan majd szívesen veszi fel a magas orvosi fizetését is.

A fiatal orvost a HVG még a koronavírus-járványról, az amerikai gyakorlatáról, illetve az egyik bajai Tisza Szigetben vállalt szerepéről kérdezte, ami a hetilap legfrissebb számában tudtok elolvasni.

 

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.