Félnek telefonon beszélni és állásinterjún részt venni a Z generáció pályakezdői

Egy úttörő brit program keretében több ezer fiatal tanulhatja meg a munkaerőpiacon és a mindennapi életben is nélkülözhetetlen puha készségeket (soft skills), mint az empátia, időgazdálkodás vagy a telefonos kommunikáció.

Greater Manchesterben új oktatási program indul „Skills 4 Living” néven, amely a Z generáció (az 1995–2010 között születettek) szociális készségeinek fejlesztését célozza – írja a The Guardian. A program az UNESCO-partner Higher Health non-profit szervezet kezdeményezésére jött létre, amely Dél-Afrikában indult, és most először terjeszkedik Európába.

Ezekkel a diplomákkal akar a legtöbb magyar hallgató külföldön dolgozni

Sandeep Ranote, a Higher Health brit szervezetének elnöke szerint a cégek arról számolnak be, hogy a fiatal munkavállalók nehezen boldogulnak személyes interjúkon, vagy ha telefonálni kell – ezek olyan dolgok, amiket mi természetesnek vettünk.

A rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy a Z generáció kevesebb „mindennapi, de alapvető” kommunikációs készséggel rendelkezik, mint az idősebb generációk, főként a közösségi média megjelenése miatt. „Ez kétségtelenül a legnagyobb társadalmi-kulturális változás korunkban. Az ő kommunikációjuk teljesen más, mint a miénk volt” – tette hozzá.

Ezért a tananyag olyan készségeket helyez előtérbe, mint az empátia, időgazdálkodás, ügyfél-kommunikáció, kritikus gondolkodás, valamint a digitális térben való eligazodás. A foglalkozások online zajlanak, de személyes interakciókat is megkövetelnek. A cél, hogy szeptemberig 10 000 fiatalt érjenek el a manchesteri régióban.

Másként kell tanítani az alfa generációt, mint a Z-t vagy az X-et kellett?

A szervezők szerint a készségek fejlesztése nemcsak a foglalkoztathatóságot növeli, hanem hozzájárul a mentális egészség megerősítéséhez is – különösen egy olyan korban, amikor egyre több fiatal küzd szorongással és depresszióval.

A programot a Manchesteri Egyetem és más helyi intézmények is támogatják, és tervezik a kiterjesztését fiatal elítéltekre, katonákra és menekültekre is.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.