Kedden reggel is bombariadó van több budapesti iskolában
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
Ha állami ösztöndíjas hallgatóként tanultatok az egyetemen, akkor a diplomaszerzést követően teljesítenetek kell az ezzel járó kötelezettségeket. Mutatjuk, milyen hazai munkaviszony fenntartását fogadják el ilyen esetben.
Egy olvasónk nemrég azzal a kérdéssel keresett meg minket, amelyben azt szerette volna megtudni, hogy „a részmunkaidős pozíció beleszámít a hallgatói szerződés "törlesztéséhez"?”
Ennek kapcsán utánajártunk az erre vonatkozó szabályozásnak. Az Oktatási Hivatal magyar állami ösztöndíjról szóló tájékoztatója részletesen foglalkozik a támogatott képzés feltételeivel.
A munkavállalási szakasz kötelezettségei
Ahogyan azt a legtöbben tudják, a magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató köteles az oklevél megszerzését követően húsz éven belül az általa magyar állami (rész)ösztöndíjjal folytatott tanulmányok idejével megegyező időtartamban hazai munkaviszonyt fenntartani.
A leírás szerint az Oktatási Hivatal a hazai munkaviszony alatt a társadalombiztosítási jogviszonyban eltöltött napok számát veszi figyelembe, ezért a hazai munkaviszony teljes- és részmunkaidőben is egyformán teljesíthető.
Tehát a kérdésre válaszolva: igen, a részmunkaidős pozíció is beleszámít a „ledolgozásba”.
Továbbá azt is érdemes tudni, hogy a biztosított státuszból fakadóan nemcsak a munkanapok számítanak, hanem a teljes biztosítotti időszak (tehát hétvégék, ünnepnapok is). A hazai munkaviszonnyal való teljesítés esetén a munkavégzésnek nem kell a képzési szakterülethez igazodnia, és több munkaviszonyból is összetevődhet.
Mi számít és mi nem számít bele a hazai munkaviszonyba?
A magyar állami ösztöndíj szempontjából hazai munkaviszonynak a biztosítási jogviszony számít, amelyet a Tbj. törvény 6. §-a szabályoz. Ide tartozik például:
Azonban a hazai munkaviszony időtartamába nem számít bele például:
A Radnótiban rendkívüli tanítási szünetet rendeltek el, a Trefort épületét reggel vizsgálták át a tűzszerészek.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Kereshetővé váltak a középiskolák által meghirdetett képzések, illetve azt is közzétették az intézmények, hogyan számolják a pontokat a felvételin.
Jelentős lehet a különbség a különböző mesterszakokon végzettek fizetései között: van, ahol egymillió forint feletti a bruttó átlagkereset, míg több helyen az 500 ezer forintot sem éri el egy pályakezdő fizetése.
A pedagógusokat is megkérdeznék arról, szerintük hol érdemes húzni a tananyagon.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
A szakszervezet szerint az ígéretnél lényegesen alacsonyabb mértékű emelésről szóló bejelentéssel a legnagyobb probléma az, hogy nem derült ki, mennyi a tényleges bruttó emelés.
Arculcsapásnak tartja a közgyűjteményi, könyvtári és közművelődési dolgozóknak bejelentett 10,7 százalékos béremelést a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ). A szervezet a bejelentés óta sorra osztja meg közösségi oldalán azoknak a kollégáknak a fényképeit, akik hiába várták az érdemi béremelést. A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Mutatjuk az új dátumot.