2025. január 1-től mintegy bruttó 23 ezer forinttal, vagyis hét százalékkal emelkedne a garantált bérminimum a kormány tervei szerint.
December 7-ig lehet véleményezni azt kormányrendelet-tervezetet, amelynek értelmében a garantált bérminimum bruttó 348 800 forint lenne. Ez az összeg nettóban, kedvezmények nélkül 232 000 forintot jelent. A Pénzcentrum szerint ez bruttóban 22 820 forintos fizetésemelést takar, ami nettóban csupán 15 165 forintnyi plusz pénz havonta.
A garantált bérminimum mellett a minimálbér is több lesz 2025-ben, de ennek mértéke sokkal alacsonyabb az előző évhez képest, hiszen csak 9 százalék.
A garantált bérminimum 7 százalékos emelése az előző években történt 10-12 százalékhoz képest kevésnek tűnhet főleg, ha az élelmiszerárak drágulását vesszük figyelembe. Feltehetően az lehet az oka, hogy csökkenteni szeretnék a garantált bérminimum és a minimálbér közötti bérollót. Magyarul a cél az lehet, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum nagyjából egy szintre kerülhessen és 2027-re a minimálbér elérhesse a magyar átlagkereset 50 százalékát.
Mit jelent a garantált bérminimum és kik kapják?
A Munka Törvénykönyve Magyarországon rögzíti a magyar dolgozók részére kifizethető legkisebb munkabér összegét, amelytől egyik hazai munkáltató sem térhet el, még közös megállapodás alapján sem.
Garantált bérminimum, köznyelven szakmunkás minimálbér egy, a „sima” minimálbérnél magasabb összegű juttatás, azoknak jár, akik olyan pozíciót töltenek be, ami bármilyen szakképesítést vár el az alkalmazottól. Feltétele a minimum középfokú végzettség. Fontos tudni, hogy a garantált bérminimum a pozíció előírásait veszi figyelembe, nem pedig a munkavállaló egyéni végzettségét, azaz diplomásként is kereshetünk minimálbért, ha olyan munkakört töltünk be, amihez semmilyen képzettség nem szükséges.
Ehhez képest a minimálbér az a mindenkori legkisebb munkabér, amelyet egy munkáltató a munkavállalója részére kifizethet – ennél kisebb bérért (leszámítva a közfoglalkoztatottakat, avagy közmunkásokat, akiknek a minimálbér 50%-a jár) Magyarországon törvénybe ütköző bárkit foglalkoztatni.
Mitől függ, hogy mennyire emelik a garantált bérminimumot és a minimálbért?
A garantált bérminimum és a minimálbér emeléséről minden év végén a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) közös megegyezéses alapon dönt. Ezen a Fórumon rendszerint mind a három fél – a kormány, a munkáltatók és a munkavállalók – képviselteti magát. A béremelések mértéke mindig az aktuális gazdasági helyzethez illeszkedik, ennek értelmében idén úgy határozott a kormány, hogy a bruttó garantált bérminimum 2025 évében 7%-kal emelkedik, míg a minimálbér 2025 évétől 9%-kal lesz magasabb.
Az emelési folyamatok értelmében a tavaly 326 000 forintos összeget (2023-as megállapodás szerint 10%-os volt a bérfejlesztés), idén 348 820 forintra emelik, ami megfelel a 7%-os emelésnek. Ám ez csak a bruttó összeg, tehát a különböző levonások – szja, tb – előtti.
A bruttó meghatározott összegből, ha már elmúltatok 25 évesek, akkor kötelesek vagytok személyi jövedelemadót fizetni, ami egy 15%-os levonást jelent, és erre tevődik még rá a 18,5%-os társadalombiztosítás. Ha mindezt levonjuk, akkor a nettó garantált bérminimum 231 952 forint lesz. Tehát ennyit kaptok majd kézhez.
Mekkora a különbség a minimálbér és a garantált bérminimum között?
A tavalyi 15%-os emelés után a minimálbért idén 9%-kal emelték, ami azt jelenti, hogy bruttó 266 800 Ft/hó-ról bruttó 290 800 Ft/hó-ra emelkedett. A különbség a garantált bérminimum és a minimálbér között még így is magas bruttó 58 020 forint.
Ezt az elnyílt minimumbérek közötti bérollót szeretné a kormány 2027-ig szeretné csökkenteni. Így idén a minimálbér és a garantált bérminimum emelése mellett a VKF egy három évre szóló bérmegállapodást is kötött, amiben meghatározták a minimálbér emelésének ütemtervét.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
