Ha nem is sokkal, de jövőre is emelkedik a garantált bérminimum

2025. január 1-től mintegy bruttó 23 ezer forinttal, vagyis hét százalékkal emelkedne a garantált bérminimum a kormány tervei szerint.

  • Rodler Lili

December 7-ig lehet véleményezni azt kormányrendelet-tervezetet, amelynek értelmében a garantált bérminimum bruttó 348 800 forint lenne. Ez az összeg nettóban, kedvezmények nélkül 232 000 forintot jelent.  A Pénzcentrum szerint ez bruttóban 22 820 forintos fizetésemelést takar, ami nettóban csupán 15 165 forintnyi plusz pénz havonta.

A garantált bérminimum mellett a minimálbér is több lesz 2025-ben, de ennek mértéke sokkal alacsonyabb az előző évhez képest, hiszen csak 9 százalék.

 

Garantált bérminimum emelések, bruttó
Pénzcentrum

 

Minimálbér emelkedés az évek során
Pénzcentrum

A garantált bérminimum 7 százalékos emelése az előző években történt 10-12 százalékhoz képest kevésnek tűnhet főleg, ha az élelmiszerárak drágulását vesszük figyelembe. Feltehetően az lehet az oka, hogy csökkenteni szeretnék a garantált bérminimum és a minimálbér közötti bérollót. Magyarul a cél az lehet, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum nagyjából egy szintre kerülhessen és 2027-re a minimálbér elérhesse a magyar átlagkereset 50 százalékát.

Mit jelent a garantált bérminimum és kik kapják?

A Munka Törvénykönyve Magyarországon rögzíti a magyar dolgozók részére kifizethető legkisebb munkabér összegét, amelytől egyik hazai munkáltató sem térhet el, még közös megállapodás alapján sem.

Garantált bérminimum, köznyelven szakmunkás minimálbér egy, a „sima” minimálbérnél magasabb összegű juttatás, azoknak jár, akik olyan pozíciót töltenek be, ami bármilyen szakképesítést vár el az alkalmazottól. Feltétele a minimum középfokú végzettség. Fontos tudni, hogy a garantált bérminimum a pozíció előírásait veszi figyelembe, nem pedig a munkavállaló egyéni végzettségét, azaz diplomásként is kereshetünk minimálbért, ha olyan munkakört töltünk be, amihez semmilyen képzettség nem szükséges.

Ehhez képest a minimálbér az a mindenkori legkisebb munkabér, amelyet egy munkáltató a munkavállalója részére kifizethet – ennél kisebb bérért (leszámítva a közfoglalkoztatottakat, avagy közmunkásokat, akiknek a minimálbér 50%-a jár) Magyarországon törvénybe ütköző bárkit foglalkoztatni.

Mitől függ, hogy mennyire emelik a garantált bérminimumot és a minimálbért?

A garantált bérminimum és a minimálbér emeléséről minden év végén a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) közös megegyezéses alapon dönt. Ezen a Fórumon rendszerint mind a három fél – a kormány, a munkáltatók és a munkavállalók – képviselteti magát. A béremelések mértéke mindig az aktuális gazdasági helyzethez illeszkedik, ennek értelmében idén úgy határozott a kormány, hogy a bruttó garantált bérminimum 2025 évében 7%-kal emelkedik, míg a minimálbér 2025 évétől 9%-kal lesz magasabb.

Az emelési folyamatok értelmében a tavaly 326 000 forintos összeget (2023-as megállapodás szerint 10%-os volt a bérfejlesztés), idén 348 820 forintra emelik, ami megfelel a 7%-os emelésnek. Ám ez csak a bruttó összeg, tehát a különböző levonások – szja, tb – előtti.

A bruttó meghatározott összegből, ha már elmúltatok 25 évesek, akkor kötelesek vagytok személyi jövedelemadót fizetni, ami egy 15%-os levonást jelent, és erre tevődik még rá a 18,5%-os társadalombiztosítás. Ha mindezt levonjuk, akkor a nettó garantált bérminimum 231 952 forint lesz. Tehát ennyit kaptok majd kézhez.

 

Garantált bérminimum nettóban
Pénzcentrum

Mekkora a különbség a minimálbér és a garantált bérminimum között?

A tavalyi 15%-os emelés után a minimálbért idén 9%-kal emelték, ami azt jelenti, hogy bruttó 266 800 Ft/hó-ról bruttó 290 800 Ft/hó-ra emelkedett. A különbség a garantált bérminimum és a minimálbér között még így is magas bruttó 58 020 forint.

Ezt az elnyílt minimumbérek közötti bérollót szeretné a kormány 2027-ig szeretné csökkenteni. Így idén a minimálbér és a garantált bérminimum emelése mellett a VKF egy három évre szóló bérmegállapodást is kötött, amiben meghatározták a minimálbér emelésének ütemtervét.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.