Alapbér, magánélet, jó csapat: ezeket tartják 2024-ben a legfontosabb tényezőknek a munkahely kiválasztásánál

A legfontosabb munkahelyi tényezők közé a jó fizetés mellett feljött a jó társaság igénye is.

A megkérdezettek többsége szerint az alapbér mellett a magánélet tiszteletben tartása és a támogató, együttműködő csapat számít a munkahelyválasztáskor – derült ki a PwC Munkaerőpiaci preferencia felméréséből.

A nyolcadik alkalommal elkészített PwC 2024-es Global Hopes & Fears kutatásában idén több mint 90 000 tapasztalt munkavállaló, egyetemi hallgató és közoktatásban vagy szakképzésben tanuló diák vett részt.

Az eredmények szerint a fő motivátor továbbra is az anyagi juttatások, azonban a munkahelyi hangulat már fontosabb, mint például a bónusz vagy a karrierlehetőség.

Top 10 legfontosabb elem a munkahely kiválasztásánál a munkavállalói és egyetemista válaszadók körében:

Egyetemisták

  1. Alapbér
  2. Túlórakifizetés
  3. Magánélet tiszteletben tartása
  4. Támogató, együttműködő csapat
  5. Felkészült, támogató vezetők
  6. Karrierlehetőségek
  7. Kiszámítható időbeosztás
  8. Munkaidőn belül elvégezhető munkamennyiség
  9. Bónusz
  10. Értelmes, értékteremtő munka

Munkavállalók

  1. Alapbér
  2. Magánélet tiszteletben tartása
  3. Támogató, együttműködő csapat
  4. Felkészült, támogató vezetők
  5. Munkaidőn belül elvégezhető munkamennyiség Bónusz
  6. Bónusz
  7. Túlórakifizetés
  8. Munkahely biztonsága (pl.: gazdasági visszaesés idején)
  9. Rugalmas munkaidő
  10. Értelmes, értékteremtő munka

„Idén egyértelműen látszik, hogy a szociális közeg és a munkahelyi keretek, valamint a rugalmasság mennyire felértékelődtek a munkavállalók szemében”

– mutatott rá Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője. Ezzel szemben két évvel korábban a pénz és az anyagi juttatások szinte minden más szempontot háttérbe szorítottak. Érdemes azt is kiemelni, hogy mindkét kategóriában csak a 10. helyre került az értelmes, értékteremtő munka.

A PwC felmérésében 2024 legvonzóbb munkahelyeit is rangsorolta, amelynek összesített kategóriájában az első három helyezést a Mercedes-Benz, az Audi Hungaria és az OTP Bank érte el.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.