A legfontosabb munkahelyi tényezők közé a jó fizetés mellett feljött a jó társaság igénye is.
A megkérdezettek többsége szerint az alapbér mellett a magánélet tiszteletben tartása és a támogató, együttműködő csapat számít a munkahelyválasztáskor – derült ki a PwC Munkaerőpiaci preferencia felméréséből.
A nyolcadik alkalommal elkészített PwC 2024-es Global Hopes & Fears kutatásában idén több mint 90 000 tapasztalt munkavállaló, egyetemi hallgató és közoktatásban vagy szakképzésben tanuló diák vett részt.
Az eredmények szerint a fő motivátor továbbra is az anyagi juttatások, azonban a munkahelyi hangulat már fontosabb, mint például a bónusz vagy a karrierlehetőség.
Top 10 legfontosabb elem a munkahely kiválasztásánál a munkavállalói és egyetemista válaszadók körében:
Egyetemisták
Munkavállalók
„Idén egyértelműen látszik, hogy a szociális közeg és a munkahelyi keretek, valamint a rugalmasság mennyire felértékelődtek a munkavállalók szemében”
– mutatott rá Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője. Ezzel szemben két évvel korábban a pénz és az anyagi juttatások szinte minden más szempontot háttérbe szorítottak. Érdemes azt is kiemelni, hogy mindkét kategóriában csak a 10. helyre került az értelmes, értékteremtő munka.
A PwC felmérésében 2024 legvonzóbb munkahelyeit is rangsorolta, amelynek összesített kategóriájában az első három helyezést a Mercedes-Benz, az Audi Hungaria és az OTP Bank érte el.
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
