Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A legfontosabb munkahelyi tényezők közé a jó fizetés mellett feljött a jó társaság igénye is.
A megkérdezettek többsége szerint az alapbér mellett a magánélet tiszteletben tartása és a támogató, együttműködő csapat számít a munkahelyválasztáskor – derült ki a PwC Munkaerőpiaci preferencia felméréséből.
A nyolcadik alkalommal elkészített PwC 2024-es Global Hopes & Fears kutatásában idén több mint 90 000 tapasztalt munkavállaló, egyetemi hallgató és közoktatásban vagy szakképzésben tanuló diák vett részt.
Az eredmények szerint a fő motivátor továbbra is az anyagi juttatások, azonban a munkahelyi hangulat már fontosabb, mint például a bónusz vagy a karrierlehetőség.
Top 10 legfontosabb elem a munkahely kiválasztásánál a munkavállalói és egyetemista válaszadók körében:
Egyetemisták
Munkavállalók
„Idén egyértelműen látszik, hogy a szociális közeg és a munkahelyi keretek, valamint a rugalmasság mennyire felértékelődtek a munkavállalók szemében”
– mutatott rá Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője. Ezzel szemben két évvel korábban a pénz és az anyagi juttatások szinte minden más szempontot háttérbe szorítottak. Érdemes azt is kiemelni, hogy mindkét kategóriában csak a 10. helyre került az értelmes, értékteremtő munka.
A PwC felmérésében 2024 legvonzóbb munkahelyeit is rangsorolta, amelynek összesített kategóriájában az első három helyezést a Mercedes-Benz, az Audi Hungaria és az OTP Bank érte el.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.