Ennyit lehet keresni diplomásként a tavalyi keresztféléves felvételi legnépszerűbb mesterképzéseivel

Javában zajlik a 2025-ös keresztféléves felvételi eljárás, és egészen november 15-ig van időtök leadni a jelentkezéseteket. Hogy megkönnyítsük a döntést, összegyűjtöttük milyen átlagjövedelemre számíthatnak a tavalyi legnépszerűbb keresztféléves szakok elvégzői.

  • Rodler Lili

Tavaly több mint 5800-an jelentkeztek a keresztféléves felvételi eljárásban, közel ezer fővel többen, mint 2023-ban. Míg korábban a tisztán gazdasági szakok voltak előnyben, addig tavaly a műszaki szakok voltak a legnépszerűbbek.

Bár ez az időszak zömében a mesterszakos jelentkezésekről szól – ezt mutatja a 4689 jelentkező is – tavaly 1076-an jelentkeztek alapszakra is. A jelentkezők közül a legtöbben akkor a

  • a Budapesti Műszaki Egyetemre,
  • az Eötvös Loránd Tudományegyetemre,
  • a Budapesti Metropolitan Egyetemre,
  • a Debreceni Egyetemre, és a
  • Kodolányi János Egyetemre

szerettek volna, valamelyik szakra bekerülni.

A Diplomás Pályakövetési Rendszerben elérhető adatok alapján összeszedtük nektek, hogy milyen kezdőfizetéssel számolhatnak a 10 legnépszerűbb szakra jelentkezett hallgatók, friss diplomásként. Jelen esetben a sorrend is abszolút igaz, a legnépszerűbb szak a legjobb jövedelmet biztosító mesterszak is.

A feltüntetett bérek bruttó átlagkeresetként jelennek meg a DPR rendszerében. Ki kell emeljük viszont, hogy ezek a fizetések a mesterszakos diplomával rendelkező pályakezdőknek szólnak.

Nem meglepő módon a második legmagasabb fizetést a mesterdiplomás mechatronikai mérnökök kereshetik meg, bár a jelenlegi 789 992-es forintos fizetés. Rögtön ezt követi a sorban a villamosmérnöki szakma, ami a választott szakok rangsorában a negyedik helyen helyezkedik el, de bruttó átlagjövedelem szempontjából a maga 787 284 forintos fizetésével a harmadik a sorban.

A 10 legnépszerűbb mesterszak bruttó kezdő átlagfizetése:

  • mérnökinformatika: 905 286 forint
  • vezetés és szervezés: 595 980 forint
  • gépészmérnök: 669 226 forint
  • villamosmérnök: 787 284 forint
  • marketing: 556 399 forint
  • pénzügy: 718 768 forint
  • műszaki menedzser: 656 536 forint
  • egészségügyi mérnök: 754 003 forint
  • mechatronikai mérnök: 789 992 forint
  • számvitel: 664 919 forint

A lista szerint a legkevesebbet a marketingképzéssel lehet megszerezni, és ebből még levonásra kerül adott esetben az SZJA és a további adók, ahogy a többi szak bruttó átlagkeresetéből is.

Mivel ezekkel a bérekkel a mesterszak elvégzése után lehet számolni, és a mesterszak elvégzése után sok esetben a hallgatók már betültötték a 25. életévüket, így már nem vonatkozik rájuk az SZJA-mentesség. Ezt a faktort figyelembevéve kiszámoltuk, hogy mennyi lenne a legnépszerűbb mesterszakokon végzett fiatalok nettó fizetése.

Nettóban a bértábla így néz ki:

  • mérnökinformatika: 602 015 forint
  • vezetés és szervezés: 396 327 forint
  • gépészmérnök: 445 035 forint
  • villamosmérnök: 523 543 forint
  • marketing: 370 005 forint
  • pénzügy: 477 981 forint
  • műszaki menedzser: 436 597 forint
  • egészségügyi mérnök: 501 412 forint
  • mechatronikai mérnök: 525 344 forint
  • számvitel: 442 171 forint

Ha esetleg ti is utána akartok járni, hogy milyen bruttó átlagfizetést kaphattok az egyetem után, akkor ezt a Diplomás Pályakövetés Rendszerében megtehetitek. Érdemes használni a kereséshez biztosított szűrőket, hogy pontosabb képet kaphassatok.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.