Lezárult az idei keresztféléves felvételi, kedden megérkeztek a ponthatárok. Mutatjuk, melyik egyetemekre, és milyen szakokra jelentkeztek a legtöbben.
Idén több mint 5800-an jelentkeztek a keresztféléves felvételi eljárásban valamelyik egyetem képzésére, közel ezer fővel többen, mint 2023-ban.
Alapképzésre 1076, mesterképzésre 4689 hallgató próbált bejutni, az Oktatási Hivatal statisztikái szerint többnyire 24-26 éves, és 27 éven felüliek, akik közül a legtöbben
jelentkeztek.
A legnépszerűbb szak a Budapesti Műszaki Egyetem mérnökinformatikus mesterképzése, amire 290 jelentkező közül 196-an kerültek be. Ezt követi az Eötvös Loránd Tudományegyetem vezetés és szervezés mesterképzése 348 jelentkezővel, akik közül végül 142 hallgatót vettek fel, harmadik helyen pedig a Műegyetem szintén vezetés és szervezés mesterképzése 179 jelentkezőből 58 felvettel.
A legmagasabb ponthatár egyébként a Budapesti Metropoltan Egyetem angol nyelvű turizmus és vendéglátás szakján volt. Az ide jelentkező hallgatóknak 440 pontot kellett elérniük a bejutáshoz.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
