Tavaly még átlagosan 378 ezer forintot szerettek volna keresni, idén már a 418 ezret is meghaladja a Z és Y generációs pályakezdők nettó bérigénye.
Versenyképes fizetésre, a munka-magánélet egyensúlyára és jó csapatra, jó hangulatra vágynak leginkább a munkaerőpiacra belépő fiatal munkavállalók - derül ki a Zyntern idei Nagy Pályakezdő Kutatásából.
2024-ben mintegy 2500 Z és Y generációs fiatal töltötte ki a munkaerőpiaci felmérést, amiben arra kíváncsiak, mik a pályakezdők munkahelyválasztási preferenciái, itthon vagy külföldön képzelik el a jövőjüket, és hogy mik az átlag nettó bérigényeik szakterületek szerint.
A kitöltők 40 százaléka férfi, 60 százaléka nő volt. Többségük (60%) 20-23 év közötti. 55 százalékuk Budapestről, 45 százalékuk az ország többi városából érkezett.
Élen a fizetés
A tavalyi és a 2022-es felméréshez hasonlóan a pályaválasztási preferenciák élén idén is a versenyképes fizetés áll. Míg azonban a korábbi években a második és harmadik helyen az elismerés, a fejlődési lehetőség, és a jó csapat váltogatta egymást, addig idén a jó csapat megőrizte harmadik helyét, viszont a második helyre bekerült a munka és magánélet egyensúlya, ami korábban a top 5 preferencia között sem szerepelt.
"Érdekesség, hogy a vállalati kommunikációkban és stratégiákban manapság hangsúlyos szerepet kapnak olyan elemek, mint a társadalmi felelősségvállalás, a tudatos social media jelenlét, és az AI alkalmazása a munkafolyamatokban. A kutatás alapján azonban azt jelenthetjük ki, hogy ez igazából mégsem annyira érdekli a pályakezdőket, mint azt a cégek gondolják. A hangzatos címszavaknál és magasztos misszióknál sokkal fontosabb, hogy a gyakorlatban milyen bánásmódot és kompenzációkat tapasztalnak" - írják.
A kitöltők több mint fele külföldre menne
A hazai munkaerőpiac szempontjából aggodalomra ad okot, hogy a kitöltők több mint 51 százaléka nyilatkozott arról; 5 éven belül külföldön próbálna szerencsét. Valószínűleg ehhez lehet köze annak is, hogy a legnépszerűbb munkáltató típus a multinacionális vállalatok. Ezt a hazai nagyvállalatok, majd a kis- vagy középvállalatok követik.
Saját vállalkozást a kitöltők 33 százaléka indított vagy indítana.
A legkevésbé népszerű az állami szektor. A kitöltők mindössze 16 százaléka helyezkedne el az állami szférában.
Emelkednek a nettó bérigények
Nettó 428 340 forint - ennyit szeretne keresni egy pályakezdő informatikus a Zyntern felmérése szerint.
A Nagy Pályakezdő Kutatás alapján a pályakezdők nettő bérigényei évről évre emelkednek. Míg azonban tavaly egy pályakezdő átlagosan nettó 378 569 forintot szeretett volna megkeresni, 2024-ben ez az összeg meghaladja a 418 ezret.
A legmagasabb nettó bérigénye az informatikai végzettségű pályakezdőknek van. Őket a műszaki, agrár, orvostudományi és államtudományi területen végzettek követik.
Jó hír, hogy bár a férfiak és nők közötti szakadék még mindig tetten érhető, szerencsére a korábbi évek 20 százalékos különbsége 10 százalékra csökkent.
"Egy férfi átlagos bérigénye 445 666 ft, egy nőé 399 432 ft. A bérigényeket leginkább az önálló egzisztencia megteremtése, a globális gazdasági helyzet kihívásai, és a lakóhelyen tapasztalt megélhetési szempontok alakítják" - áll a felmérésben.
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
