Hamarosan indul a főszezon, már a ponthatárhúzás előtt elkezdtek emelkedni az albérletárak

Budapesten és a nagyobb egyetemvárosokban várják a legnagyobb áremelkedéseket.

Már a ponthatárok kihirdetése előtt, júniusban elkezdődött az albérletpiac élénkülése. Július végén pedig, miután kiderül, melyik egyetemre nyertek felvételt a jelentkezők, beindul a főszezon - derül ki az KSH-ingatlan.com lakbérindexéhez fűzött elemzésből.

2023. júniusához képest idén 10 ezer forinttal voltak drágábbak a budapesti albérletek átlagos havi bérleti díjai. Ha pedig az előző hónaphoz viszonyítjuk az árakat, akkor azt láthatjuk, hogy:

„júniusban az országos átlagos bérleti díjak 1,9 százalékkal emelkedtek májushoz képest, a fővárosban pedig 1,6 százalékos volt a növekedés”

- ismertette a friss adatokat Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője, aki hozzátette "ez gyorsulást jelent a májusi szintekhez képest, akkor havi összevetésben országosan 0,7, a fővárosban pedig 1,4 százalékos volt a drágulás.”

Minden évben a ponthatárok közzététele után elkezdődik a lakáskeresés az egyetemisták körében. Ez azonban idén sem lesz egyszerű, ugyanis az albéreletek bérleti díjai továbbra is magasak, kiváltképpen a népszerű egyetemvárosokban.

Az elemzésből kiderült, hogy a fővárosban található lakások átlagos bérleti díja a hónapban 250 ezer forint volt, de például a XI. kerületet már a 280 ezer forintos átlag volt a jellemző. Az egyetemisták számára népszerű kerületekben – a VIII., a IX. és XIV. kerületben - pedig 230-250 ezer forintos átlagos bérleti díjakat találni.

Debrecenben továbbra is Budapesti árakkal kell kalkulálni, ahol átlagosan 245 ezer forintért lehet albérletet bérelni. Ennél azonban jóval alacsonyabb árért, átlagosan havi 195 ezer forintért találhatóak lakások Győrben, míg szegeden 163 ezer forint az átlag bérleti díj. Ennél alacsonyabb árral számolhatnak a pécsi albérlők, ahol átlagosan 140 ezer forintos albérleti díjat kérnek, és a miskolciak, ahol 110 ezer forintot figyeltek meg.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.