Hamarosan indul a főszezon, már a ponthatárhúzás előtt elkezdtek emelkedni az albérletárak

Budapesten és a nagyobb egyetemvárosokban várják a legnagyobb áremelkedéseket.

Már a ponthatárok kihirdetése előtt, júniusban elkezdődött az albérletpiac élénkülése. Július végén pedig, miután kiderül, melyik egyetemre nyertek felvételt a jelentkezők, beindul a főszezon - derül ki az KSH-ingatlan.com lakbérindexéhez fűzött elemzésből.

2023. júniusához képest idén 10 ezer forinttal voltak drágábbak a budapesti albérletek átlagos havi bérleti díjai. Ha pedig az előző hónaphoz viszonyítjuk az árakat, akkor azt láthatjuk, hogy:

„júniusban az országos átlagos bérleti díjak 1,9 százalékkal emelkedtek májushoz képest, a fővárosban pedig 1,6 százalékos volt a növekedés”

- ismertette a friss adatokat Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője, aki hozzátette "ez gyorsulást jelent a májusi szintekhez képest, akkor havi összevetésben országosan 0,7, a fővárosban pedig 1,4 százalékos volt a drágulás.”

Minden évben a ponthatárok közzététele után elkezdődik a lakáskeresés az egyetemisták körében. Ez azonban idén sem lesz egyszerű, ugyanis az albéreletek bérleti díjai továbbra is magasak, kiváltképpen a népszerű egyetemvárosokban.

Az elemzésből kiderült, hogy a fővárosban található lakások átlagos bérleti díja a hónapban 250 ezer forint volt, de például a XI. kerületet már a 280 ezer forintos átlag volt a jellemző. Az egyetemisták számára népszerű kerületekben – a VIII., a IX. és XIV. kerületben - pedig 230-250 ezer forintos átlagos bérleti díjakat találni.

Debrecenben továbbra is Budapesti árakkal kell kalkulálni, ahol átlagosan 245 ezer forintért lehet albérletet bérelni. Ennél azonban jóval alacsonyabb árért, átlagosan havi 195 ezer forintért találhatóak lakások Győrben, míg szegeden 163 ezer forint az átlag bérleti díj. Ennél alacsonyabb árral számolhatnak a pécsi albérlők, ahol átlagosan 140 ezer forintos albérleti díjat kérnek, és a miskolciak, ahol 110 ezer forintot figyeltek meg.

 

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?