Hamarosan indul a főszezon, már a ponthatárhúzás előtt elkezdtek emelkedni az albérletárak

Budapesten és a nagyobb egyetemvárosokban várják a legnagyobb áremelkedéseket.

Már a ponthatárok kihirdetése előtt, júniusban elkezdődött az albérletpiac élénkülése. Július végén pedig, miután kiderül, melyik egyetemre nyertek felvételt a jelentkezők, beindul a főszezon - derül ki az KSH-ingatlan.com lakbérindexéhez fűzött elemzésből.

2023. júniusához képest idén 10 ezer forinttal voltak drágábbak a budapesti albérletek átlagos havi bérleti díjai. Ha pedig az előző hónaphoz viszonyítjuk az árakat, akkor azt láthatjuk, hogy:

„júniusban az országos átlagos bérleti díjak 1,9 százalékkal emelkedtek májushoz képest, a fővárosban pedig 1,6 százalékos volt a növekedés”

- ismertette a friss adatokat Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője, aki hozzátette "ez gyorsulást jelent a májusi szintekhez képest, akkor havi összevetésben országosan 0,7, a fővárosban pedig 1,4 százalékos volt a drágulás.”

Minden évben a ponthatárok közzététele után elkezdődik a lakáskeresés az egyetemisták körében. Ez azonban idén sem lesz egyszerű, ugyanis az albéreletek bérleti díjai továbbra is magasak, kiváltképpen a népszerű egyetemvárosokban.

Az elemzésből kiderült, hogy a fővárosban található lakások átlagos bérleti díja a hónapban 250 ezer forint volt, de például a XI. kerületet már a 280 ezer forintos átlag volt a jellemző. Az egyetemisták számára népszerű kerületekben – a VIII., a IX. és XIV. kerületben - pedig 230-250 ezer forintos átlagos bérleti díjakat találni.

Debrecenben továbbra is Budapesti árakkal kell kalkulálni, ahol átlagosan 245 ezer forintért lehet albérletet bérelni. Ennél azonban jóval alacsonyabb árért, átlagosan havi 195 ezer forintért találhatóak lakások Győrben, míg szegeden 163 ezer forint az átlag bérleti díj. Ennél alacsonyabb árral számolhatnak a pécsi albérlők, ahol átlagosan 140 ezer forintos albérleti díjat kérnek, és a miskolciak, ahol 110 ezer forintot figyeltek meg.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.