Hamarosan indul a főszezon, már a ponthatárhúzás előtt elkezdtek emelkedni az albérletárak

Budapesten és a nagyobb egyetemvárosokban várják a legnagyobb áremelkedéseket.

Már a ponthatárok kihirdetése előtt, júniusban elkezdődött az albérletpiac élénkülése. Július végén pedig, miután kiderül, melyik egyetemre nyertek felvételt a jelentkezők, beindul a főszezon - derül ki az KSH-ingatlan.com lakbérindexéhez fűzött elemzésből.

2023. júniusához képest idén 10 ezer forinttal voltak drágábbak a budapesti albérletek átlagos havi bérleti díjai. Ha pedig az előző hónaphoz viszonyítjuk az árakat, akkor azt láthatjuk, hogy:

„júniusban az országos átlagos bérleti díjak 1,9 százalékkal emelkedtek májushoz képest, a fővárosban pedig 1,6 százalékos volt a növekedés”

- ismertette a friss adatokat Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője, aki hozzátette "ez gyorsulást jelent a májusi szintekhez képest, akkor havi összevetésben országosan 0,7, a fővárosban pedig 1,4 százalékos volt a drágulás.”

Minden évben a ponthatárok közzététele után elkezdődik a lakáskeresés az egyetemisták körében. Ez azonban idén sem lesz egyszerű, ugyanis az albéreletek bérleti díjai továbbra is magasak, kiváltképpen a népszerű egyetemvárosokban.

Az elemzésből kiderült, hogy a fővárosban található lakások átlagos bérleti díja a hónapban 250 ezer forint volt, de például a XI. kerületet már a 280 ezer forintos átlag volt a jellemző. Az egyetemisták számára népszerű kerületekben – a VIII., a IX. és XIV. kerületben - pedig 230-250 ezer forintos átlagos bérleti díjakat találni.

Debrecenben továbbra is Budapesti árakkal kell kalkulálni, ahol átlagosan 245 ezer forintért lehet albérletet bérelni. Ennél azonban jóval alacsonyabb árért, átlagosan havi 195 ezer forintért találhatóak lakások Győrben, míg szegeden 163 ezer forint az átlag bérleti díj. Ennél alacsonyabb árral számolhatnak a pécsi albérlők, ahol átlagosan 140 ezer forintos albérleti díjat kérnek, és a miskolciak, ahol 110 ezer forintot figyeltek meg.

 

Hozzászólások

Lannert Judit átalakítaná az érettségit és megvizsgálná a gimnáziumi felvételi rendszerét

Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.

„A pedagógusokat olyan értékeléssel kell támogatni, ami visszajelzést ad, de nem bélyegez meg” – ezt üzente pedagógusnapon Lannert Judit

Pedagógusnap alkalmából videóüzenetben köszöntötte a tanárokat, óvodapedagógusokat és minden nevelő-oktató munkát végző szakembert Lannert Judit. A miniszter üzenetében a pedagógusok értékeléséről is beszélt, hangsúlyozva, hogy annak a szakmai fejlődést kell szolgálnia, nem pedig a megbélyegzést.

Vitézy Dávid: több ezer új kollégiumi férőhely épülhet az uniós pénzekből

Miközben országosan közel 70 ezerre tehető a kollégiumi férőhelyhiány, és számos egyetemi kollégium felújításra szorul, a kormány új kollégiumi helyek építését ígéri az uniós forrásokból. Vitézy Dávid a pénteki sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Brüsszelből hazahozott pénzek egy részét a lakhatási válság enyhítésére fordítanák.

Még ennél is jobban kihasználná a rakpart lehetőségeit a Fővárosi Diákközgyűlés

Bár a nyári időszakban esténként már most is lezárják a pesti alsó rakpart egy szakaszát az autóforgalom elől, a Fővárosi Diákközgyűlés tagjai szerint a Duna-partban még több lehetőség rejlik. A testület egy olyan programot mutatott be, amely a rakpartot még inkább a kikapcsolódás, a közösségi élet és a fenntartható városhasználat szolgálatába állítaná.