Egyre közelebb kerül a négynapos munkahét, van, ahol már aktívan tesztelik

Máshol pedig a hatnapos munkahetet vezették be.

  • Tornyos Kata

Egy új kísérleti projektet indítanak Angliában a négynapos munkahét mellett kampányolók. A novemberben kezdődő projektre már jelentkezhetnek a nagyvállalatok, az eredményeket pedig 2025 nyarán mutatják be a kormánynak – írta meg a Guardian. A kezdeményezést aktívan ellenezte a konzervatív kormány, de most abban reménykednek, hogy a választásokon elsöprő győzelmet arató Munkáspárt kormánya fogékonyabb lesz a változásra.

A négynapos munkahétért folytatott kampány – aminek fontos szempontja, hogy a fizetés ne csökkenjen - az utóbbi években kapott lendületet, különösen a koronavírus-járvány miatti karantén után, hiszen ekkor hozzászoktak az emberek a home office előnyeihez. Már korábban is volt egy kísérleti projekt az országban 2022-ben, ezen összesen 61 vállalat vett részt. Közülük 54 cég másfél évvel később is fenntartotta a rendszert.

Hasonló próbálkozások zajlottak Németországban, Portugáliában, Spanyolországban és Izlandon is.

A mostani kísérletben a négynapos munkaheten túl a rugalmas kezdési és befejezési időpontokat és egy tömörített munkaidőt is tesztelni fognak majd. Az utóbbi lényege, hogy az emberek ugyanannyi órát dolgoznak, de kevesebb nap alatt.

4 napos munkahét: miért nem működik itthon?
Kiegyensúlyozottabb munka és magánélet, kevesebb stressz és hatékonyabb munkavégzés - csak néhány előny, amit azok a cégek a tapasztalnak, ahol bevezették a négynapos munkahetet. Azonban a gyakorlatban nem olyan könnyű megvalósítani, így itthon is van olyan cég, ahol a próbálkozás kudarcba fulladt.

Görögországban indul a hatnapos munkahét

Míg Angliában és Nyugat-Európában a négynapos munkahét bevezetésén dolgoznak, Görögországban kötelezhetők lesznek a munkavállalók július 1-jétől a hatnapos munkahétre az építőiparban, a mezőgazdaságban és a szolgáltatói szektor bizonyos területein a munkaerőhiány miatt.

Ahol nem kötelezhető a munkaadó felől, ott a munkavállaló beleegyezésével van erre lehetőség, de a Deutsche Welle anyaga szerint a gyakorlatban ez nehezen ellenőrizhető, így lényegében a munkavállalókat itt is rábírhatja a munkavállaló arra, hogy hat napot dolgozzanak.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.