Az uniós országok egyharmada már elérte a 2030-ra kitűzött célt.
Az Eurostat friss felmérése szerint 2023-ban az Európai Unióban élő 15 és 29 év közötti fiatalok között 10-ből több mint egy fő nem vett részt sem foglalkoztatásban, oktatásban, vagy valamilyen képzésben (NEET). Ez az arány pedig 0,5 százalékos csökkenést jelent 2022-höz képest.
Ki számít a NEET kategóriába?
A NEET rövidítés (angolul: „Not in Education, Employment, or Training”) olyan fiatal felnőtteket jelöl, akik nem vesznek részt oktatásban, sem munkavégzésben, sem pedig szakképzésben.
A kutatás szerint a NEET-ráta az elmúlt tíz évben észrevehetően csökkent. 2013-ban az EU átlaga 16,1 százalék volt, ami azóta folyamatosan lejjebb ment, kivéve a COVID ideje alatt, amikor is 2020-ban egy kisebb növekedés volt tapasztalható.
2023-ban a fiatal felnőttek körében a NEET-ráta jelentősen megváltozott az egyes uniós országokban. A legjobb eredményt Hollandia (4,8%) érte el, a legrosszabbat pedig Románia (19,3%). Ennek az aránynak a csökkentése a szociális jogok európai pillérének egyik célkitűzése.
A cél, hogy a 15-29 éves fiatalok NEET-arányát 9 százalékra csökkentsék 2030-ig. Az adatok azt mutatják, hogy 2023-ban az uniós országok egyharmada már képes volt teljesíteni a 2030-ra kitűzött 9 százalékos célt:
Magyarország jelenleg a 17. helyen áll, ezzel megelőzve Szlovákiát és Horvátországot, de Franciaország, Spanyolország, illetve Olaszország is mögöttünk van a sorban.
Nemek közti eltérések
A legtöbb uniós országban különbségek mutatkoztak a NEET fiatal nők és a fiatal férfiak aránya között. 2023-ban az EU-ban a nők 12,5 százaléka tartozott a NEET kategóriába, míg a férfiak aránya 10,1% volt.
A legalacsonyabb NEET-arány a fiatal férfiak és nők esetében Hollandiában volt, ahol az előbbinek a 4,0 százaléka, az utóbbinak pedig a 5,6 százaléka nem dolgozott és nem is tanult.
Ezzel szemben a legmagasabb NEET-arányt Görögországban a férfiaknál (14,8%), a nőknél pedig Romániában (24,8%) regisztrálták. Észtországban (8,9% - 10,2%) és Belgiumban (9,5% - 9,8%) a NEET fiatal nők aránya alacsonyabb volt, mint a férfiaké, míg Portugáliában, Spanyolországban, Finnországban és Svédországban a nemek közti arány nagyjából azonos volt.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
