Nem fest reményteli képet a munkaerőpiac jövőjéről a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) előrejelzése.
2030-ra 300 ezer ember fog hiányozni a hazai munkaerőpiacról a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) előrejelzése alapján – mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára az MGYOSZ konferenciáján a Telex beszámolója szerint.
Czomba Sándor szerint a hiányt a demográfiai trendek, a munkaerőpiaci tartalékok kimerülése, valamint a képzettség hiánya okozza majd. A szövetség azt kutatta, hogy milyen munkaerőpiaci változásokra lehet számítani az ország különböző régióiban 2035-re.
„A regionális különbségeket az oktatás reformja tudja csökkenteni, de ennek tíz éven belül még nem lesz kézzelfogható hatása a munkaerőpiacra”
– erről már az MGYOSZ Foglalkoztatás és Szociális ügyek igazgatója beszélt, aki szerint már most tapasztalható a növekvő munkaerő- és készséghiány, aminek legfőbb oka az elvándorlás, a mobilitás hiánya, illetve az oktatás, ami sürgős reforma szorul. A helyzeten ráadásul tovább ronthat az automatizáció, a növekvő társadalmi egyenlőtlenségek, a gazdasági dualitás erősödése, valamint a klímaváltozás és a megújuló energia gazdasági tényezővé válása.
Radics Béla többek között arról kérdezte Lannert Judit leendő oktatási minisztert a meghallgatásán, mi lesz a hároméves szakképzéssel, ha 18 évre emeli a Tisza a tankötelezettséget. Egy 2022-es kutatás szerint azonban a tankötelezettség 16 évre csökkentésével többek között a diákok esélye a lemorzsolódásra 70 százalékkal emelkedett.
A Lannert Juditnak küldött levelében a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) hangsúlyozta, hogy szeretnék, ha visszatérne az a korábbi helyzet, amikor az óvodában kizárólag főiskolai végzettségű pedagógusok foglalkozhattak a gyermekekkel, és az „óvodai nevelő” státusz kivezetésére konstruktív javaslataik vannak.
Kevesebb tárgyból és csak három évfolyamon mérik majd a kompetenciákat.
Az inzulin, a cukorbetegség és a genetikai számolások is előkerültek az idei emelt biológiaérettségin, amelyről megoszlottak a diákvélemények. Volt, aki „szörnyűnek” nevezte a feladatsort, mások szerint azonban könnyebb volt, mint a tavalyi vizsga.
Miközben Hankó Balázs a magyar szakképzést az Európai Unió egyik legsikeresebb rendszerének nevezte a hétfői bizottsági meghallgatáson, Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszterjelölt arról beszélt, hogy a javuló statisztikák önmagukban nem mutatják meg az oktatás valódi minőségét.
Akadémiai szabadság, átlátható finanszírozás, az Erasmus-program helyreállítása és az oktatás egészének újragondolása – többek között ezekről beszélt Lannert Judit a hétfői meghallgatásán, ahol a magyar felsőoktatás helyzetét is értékelte.
Az Állami Számvevőszék vizsgálata után távozik az egyetem rektora, aki lemondásával akarja biztosítani, hogy az intézmény közössége mentesüljön a vitáktól, és továbbra is zavartalanul a szakmai munkára fókuszálhasson.
