Az évben másodjára emelik Romániában a minimálbért, a magyar fizetések elmaradnak mellette

A kérdés már csak az, mikor előznek be a Szlovákok is.

Marcel Ciolacu miniszterelnök csütörtökön bejelentette, hogy a román minimálbér júliustól több mint 12 százalékkal fog emelkedni, aminek bruttó értéke 3700 lej lesz. Ez már mindenféle számítás szerint megelőzi a magyar minimálbért – tette közzé a G7.

Az Eurostat adatai szerint az elmúlt tíz évben folyamatos csökkenést figyeltek meg a román és a magyar fizetések közti különbségben, amely végül teljesen el is fogyott. Ennek következtében a bérek már 2023-ban magasabbak voltak Romániában, amelyek 2024-re csak tovább nőttek.

A bejelentés szerint a minimálbér nettó értéke júliustól 2079 lejről 2363 lejre nő, és az emelés 1,87 millió embert érint. A legalacsonyabb romániai bérek így idén már másodszorra emelkednek, januárban ugyanis a tavaly hatályos 3000-ről 3300 lejre változott az összegük.

A bruttó román minimálbér körülbelül 290 ezer, a nettó 185 ezer forintot ér majd az emelés után míg a magyar bruttó 266 800, a nettó pedig 177 400 forint.

A G7 szerint az árkülönbségeket kiszűrő vásárlóerő-paritáson számolva a nettó román minimálbér már januárban megelőzte a magyart. Ez a különbség az emeléssel pedig csak tovább növekszik. A szűkebb régióban a nettó magyar minimálbér csak a szlovákot előzi meg.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.