Felsőoktatási felvételi 2026: így számíthatjátok ki a pontjaitokat egyszerűen
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
A magyarok csupán 28,2%-a lát rövid távon is üzleti lehetőséget, ami Európában a legalacsonyabb és világszinten is a második legalacsonyabb.
A Global Entrepreneurship Monitor (GEM) frissen közzétett magyar eredményeiből, amelynek hazai adatait a Budapesti Gazdasági Egyetem gyűjtötte, kiderült, hogy hiába nem lát a megkérdezett magyarok mintegy 70 százaléka rövid távon jó üzleti lehetőséget, mégis a válallkozási aktivitás továbbra is stabil, a vállalkozói lét megítélése pozitív, a legfontosabb motiváció pedig a megélhetés lett.
Az elmúlt évben 3,5%-ra nőtt a vállalkozásukkal felhagyók aránya, ami főként üzleti okokra vezethető vissza. Az üzleti lehetőségeket rövid távon látók aránya 28,2%, ami Európában a legalacsonyabb, de világviszonylatban is a második legkisebb érték.
Érdekes, hogy ennek ellenére a vállalkozói lét megítélése továbbra is pozitív: a magyar lakosság nagy része szerint a vállalkozók magas státusszal rendelkeznek és nagy médiafigyelmet kapnak. A magyarok közel fele szerint könnyű vállalkozást indítani, mégis sokan ismernek olyanokat, akik az elmúlt két évben vállalkozást indítottak.
A megélhetés biztosítása vált a legfontosabb vállalkozásindítási motivációvá, ami a korai szakaszban lévő vállalkozások 89,8%-ánál, míg a bejáratott vállalkozások 84,5%-ánál jelent meg. Ez az előző évhez képest 23,1, illetve 12,8 százalékpontos növekedést mutat. Arról nem is beszélve, hogy a hatalmas vagyon, illetve magas jövedelem elérése mint motiváció szintén jelentősen növekedett: a korai szakaszban lévő vállalkozók esetén az elmúlt két évben tapasztalt 32,5-37,0% közötti sávból 80,1%-ra, míg a bejáratott vállalkozók esetén a 18,3-19,2%-os intervallumból 75%-ra nőtt.
Az új vállalkozásindításokat itthon a kudarctól való félelem nem akadályozza jelentősen, a nemzetközi szinten is alacsony 42,3%-os aránnyal. A felmérésből kiderült, hogy a működő vállalkozások többsége optimista: a korai szakaszban lévők 68,4%-a és a bejáratott vállalkozások 78,6%-a bízik abban, hogy öt év múlva is jelen lesznek a piacon.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
A vasárnapi pedagógusnaphoz kapcsolódva jelenthetné be a kormány a NOKS-dolgozók bérrendezését – véli Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Szerinte egy ilyen döntés szimbolikus gesztus lenne az új oktatási vezetés részéről.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
Pedagógusnap alkalmából videóüzenetben köszöntötte a tanárokat, óvodapedagógusokat és minden nevelő-oktató munkát végző szakembert Lannert Judit. A miniszter üzenetében a pedagógusok értékeléséről is beszélt, hangsúlyozva, hogy annak a szakmai fejlődést kell szolgálnia, nem pedig a megbélyegzést.
Miközben országosan közel 70 ezerre tehető a kollégiumi férőhelyhiány, és számos egyetemi kollégium felújításra szorul, a kormány új kollégiumi helyek építését ígéri az uniós forrásokból. Vitézy Dávid a pénteki sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Brüsszelből hazahozott pénzek egy részét a lakhatási válság enyhítésére fordítanák.
Bár a nyári időszakban esténként már most is lezárják a pesti alsó rakpart egy szakaszát az autóforgalom elől, a Fővárosi Diákközgyűlés tagjai szerint a Duna-partban még több lehetőség rejlik. A testület egy olyan programot mutatott be, amely a rakpartot még inkább a kikapcsolódás, a közösségi élet és a fenntartható városhasználat szolgálatába állítaná.
A sztrájkjog visszaállítása, a tankerületek átvilágítása, az SNI ellátás helyzete – többek között ezekről egyezetett az oktatási és gyermekügyi miniszter civil szervezetek képviselőivel.