4 napos munkahét: miért nem működik itthon?

Kiegyensúlyozottabb munka és magánélet, kevesebb stressz és hatékonyabb munkavégzés - csak néhány előny, amit azok a cégek a tapasztalnak, ahol bevezették a négynapos munkahetet. Azonban a gyakorlatban nem olyan könnyű megvalósítani, így itthon is van olyan cég, ahol a próbálkozás kudarcba fulladt.

Az Oeconomus elemzéséből kiderült, hogy a négynapos munkahetet többféleképpen vezethetnek be a vállalatok:

  • továbbra is 40 órát dolgoznak egy héten a munkavállalók, de azt 4 nap alatt, vagyis napi 10 órában
  • 32 órára csökkentik a heti munkaórák számát, vagyis 4 napon keresztül napi 8 óra munkát végeznek a dolgozók, a korábbihoz hasonló fizetésért;
  • 4 napon keresztül napi 8 óra munkát kell elvégezni a dolgozóknak, emiatt a fizetésük is arányosan csökkenni fog

Nagyon nem mindegy, hogy melyik cég, melyik opciót választja, hiszen az első esetben napi 10 óra munka 4 napon keresztül fokozott stresszt jelenthet a munkavállalónak, illetve a munka-magánélet egyensúlya is könnyebben felborulhat.

Ugyanakkor azt is érdemes megjegyezni, hogy a 4 napos munkahetet nem mindegyik munkakörben lehet alkalmazni, és a dolgozóktól is nagyobb rugalmasságot igényel. Itthon a Telekom 2022-ben vezette be, de másfél évnyi tesztelés után végül megszüntették.

Az Eduline is beszámolt arról, hogy 2023 decemberében a Telekom azért szüntette be a négynapos munkahetet:

  • A feladatalapú munkakörökben dolgozókkal ellentétben, a fix munkaidős beosztással rendelkezők 4 nap alatt nem tudták elvégezni az eredetileg 5 napra tervezett munka mennyiségét.
  • Sérült a munka-magánélet egyensúlya. A meghosszabbított munkanapok mellett sokan nem tudtak elmenni a gyerekeikért az óvodába, iskolába vagy egyéb foglalkozásra vinni őket.
  • Komoly szervezési kihívásokat jelentett a cég részéről, mivel az egy csoportban dolgozók egyik fele hétfőn, a másik része pedig pénteken vette ki a plusz szabadnapot.

Az elemzésben kitértek arra is, hogy a Telekomon kívül a Libri-Bookline 2022 októberétől tesztelte 137 irodai dolgozójával 5 hónapig a négynapos munkahetet, melyről pozitív tapasztalatokat gyűjtöttek. Egy kis szünet után 2023 júniusában indították el az újabb tesztet egy évre a központban dolgozó munkatársaknál, mely 120 főt érint, akik négy nap alatt napi 8,5 órát, így összesen heti 34 órát dolgoznak.

Azonban a munkaszervezés tekintetében ebben az esetben is vannak nehézségek, például az üzletek 7 napon keresztül vannak nyitva, emiatt az IT-részlegnek is folyamatos ügyeletet kell biztosítani. Ezen kívül több dolgozó jelezte, hogy 4 nap alatt nem könnyű végezni 5 napi munkával, így a cégnél a kiemelt időszakokban (karácsonykor, nyári csúcsidőben) visszaállnak ötnapos munkahétre.

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Közoktatás
Fóti Péter