4 napos munkahét: miért nem működik itthon?

Kiegyensúlyozottabb munka és magánélet, kevesebb stressz és hatékonyabb munkavégzés - csak néhány előny, amit azok a cégek a tapasztalnak, ahol bevezették a négynapos munkahetet. Azonban a gyakorlatban nem olyan könnyű megvalósítani, így itthon is van olyan cég, ahol a próbálkozás kudarcba fulladt.

Az Oeconomus elemzéséből kiderült, hogy a négynapos munkahetet többféleképpen vezethetnek be a vállalatok:

  • továbbra is 40 órát dolgoznak egy héten a munkavállalók, de azt 4 nap alatt, vagyis napi 10 órában
  • 32 órára csökkentik a heti munkaórák számát, vagyis 4 napon keresztül napi 8 óra munkát végeznek a dolgozók, a korábbihoz hasonló fizetésért;
  • 4 napon keresztül napi 8 óra munkát kell elvégezni a dolgozóknak, emiatt a fizetésük is arányosan csökkenni fog

Nagyon nem mindegy, hogy melyik cég, melyik opciót választja, hiszen az első esetben napi 10 óra munka 4 napon keresztül fokozott stresszt jelenthet a munkavállalónak, illetve a munka-magánélet egyensúlya is könnyebben felborulhat.

Ugyanakkor azt is érdemes megjegyezni, hogy a 4 napos munkahetet nem mindegyik munkakörben lehet alkalmazni, és a dolgozóktól is nagyobb rugalmasságot igényel. Itthon a Telekom 2022-ben vezette be, de másfél évnyi tesztelés után végül megszüntették.

Az Eduline is beszámolt arról, hogy 2023 decemberében a Telekom azért szüntette be a négynapos munkahetet:

  • A feladatalapú munkakörökben dolgozókkal ellentétben, a fix munkaidős beosztással rendelkezők 4 nap alatt nem tudták elvégezni az eredetileg 5 napra tervezett munka mennyiségét.
  • Sérült a munka-magánélet egyensúlya. A meghosszabbított munkanapok mellett sokan nem tudtak elmenni a gyerekeikért az óvodába, iskolába vagy egyéb foglalkozásra vinni őket.
  • Komoly szervezési kihívásokat jelentett a cég részéről, mivel az egy csoportban dolgozók egyik fele hétfőn, a másik része pedig pénteken vette ki a plusz szabadnapot.

Az elemzésben kitértek arra is, hogy a Telekomon kívül a Libri-Bookline 2022 októberétől tesztelte 137 irodai dolgozójával 5 hónapig a négynapos munkahetet, melyről pozitív tapasztalatokat gyűjtöttek. Egy kis szünet után 2023 júniusában indították el az újabb tesztet egy évre a központban dolgozó munkatársaknál, mely 120 főt érint, akik négy nap alatt napi 8,5 órát, így összesen heti 34 órát dolgoznak.

Azonban a munkaszervezés tekintetében ebben az esetben is vannak nehézségek, például az üzletek 7 napon keresztül vannak nyitva, emiatt az IT-részlegnek is folyamatos ügyeletet kell biztosítani. Ezen kívül több dolgozó jelezte, hogy 4 nap alatt nem könnyű végezni 5 napi munkával, így a cégnél a kiemelt időszakokban (karácsonykor, nyári csúcsidőben) visszaállnak ötnapos munkahétre.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.