Kiegyensúlyozottabb munka és magánélet, kevesebb stressz és hatékonyabb munkavégzés - csak néhány előny, amit azok a cégek a tapasztalnak, ahol bevezették a négynapos munkahetet. Azonban a gyakorlatban nem olyan könnyű megvalósítani, így itthon is van olyan cég, ahol a próbálkozás kudarcba fulladt.
Az Oeconomus elemzéséből kiderült, hogy a négynapos munkahetet többféleképpen vezethetnek be a vállalatok:
Nagyon nem mindegy, hogy melyik cég, melyik opciót választja, hiszen az első esetben napi 10 óra munka 4 napon keresztül fokozott stresszt jelenthet a munkavállalónak, illetve a munka-magánélet egyensúlya is könnyebben felborulhat.
Ugyanakkor azt is érdemes megjegyezni, hogy a 4 napos munkahetet nem mindegyik munkakörben lehet alkalmazni, és a dolgozóktól is nagyobb rugalmasságot igényel. Itthon a Telekom 2022-ben vezette be, de másfél évnyi tesztelés után végül megszüntették.
Az Eduline is beszámolt arról, hogy 2023 decemberében a Telekom azért szüntette be a négynapos munkahetet:
Az elemzésben kitértek arra is, hogy a Telekomon kívül a Libri-Bookline 2022 októberétől tesztelte 137 irodai dolgozójával 5 hónapig a négynapos munkahetet, melyről pozitív tapasztalatokat gyűjtöttek. Egy kis szünet után 2023 júniusában indították el az újabb tesztet egy évre a központban dolgozó munkatársaknál, mely 120 főt érint, akik négy nap alatt napi 8,5 órát, így összesen heti 34 órát dolgoznak.
Azonban a munkaszervezés tekintetében ebben az esetben is vannak nehézségek, például az üzletek 7 napon keresztül vannak nyitva, emiatt az IT-részlegnek is folyamatos ügyeletet kell biztosítani. Ezen kívül több dolgozó jelezte, hogy 4 nap alatt nem könnyű végezni 5 napi munkával, így a cégnél a kiemelt időszakokban (karácsonykor, nyári csúcsidőben) visszaállnak ötnapos munkahétre.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
