A fiatalok szerint havonta ennyiből már nagyon jól meg lehet élni

Havi fejenként 280 ezer forintból már nagyon jól meg lehet élni a 25 év alattiak szerint - derült ki a KSH legfrissebb adataiból.

A Központi Statisztikai Hivatal közzétette a korábbi évekhez hasonlóan, hogy egy bizonyos életszínvonalhoz havonta mekkora jövedelemre van szükség.

A 25 év alattiak véleménye szerint 2023-ban havonta fejenként a megélhetéshez:

  • nagyon szűkösen: 87,3 ezer forint
  • szűkösen: 111,6 ezer forint
  • átlagosan: 152,7 ezer forint
  • jó szinten : 204,4 ezer forint
  • nagyon jó szinten: 280,1 ezer forint

kellett a megélhetéshez.

Ha az adatokat összevetjük az előző évvel, akkor láthatjuk, hogy a 2022-höz képest mintegy 37 százalékponttal emelkedett a fiatalok körében a nagyon magas életszínvonalhoz szükséges havi bevétel. (Ez a tavalyi magas infláció tükrében nem is meglepő.)

Érdemes azt is megjegyezni, hogy általánosságban véve minél idősebb korcsoportba tartozott valaki, annál nagyobb összeget határozott meg, amely szerinte havonta fejenként elég az adott életszínvonalhoz. Ezalól egyetlen kivétel volt: a nagyon jó megélhetési szinthez az 55-64 év közöttiek körében 431,1 ezer forintra volt szükség, míg a 65 év felettiek esetében már valamivel kevesebb, 412, 1 ezer forint is elegendőnek bizonyult.

A legmagasabb iskolai végzettség is meghatározta, hogy egy adott életszínvonalhoz kinek mennyire lenne szüksége. Az alapfokú iskolával rendelkezők szerint a szűkös megélhetéshez havi 86,3 ezer forint kell, míg a nagyon magas szintűhöz elég 274,6 ezer forint. A diplomások körében a nagyon szűkös minimumhoz azonban havi 126,4 ezer forintra van szükség fejenként, míg a legmagasabb életszínvonalhoz 452,6 ezer forint/fő/hó összeg lenne elég.

 

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.