A fiatalok szerint havonta ennyiből már nagyon jól meg lehet élni

Havi fejenként 280 ezer forintból már nagyon jól meg lehet élni a 25 év alattiak szerint - derült ki a KSH legfrissebb adataiból.

A Központi Statisztikai Hivatal közzétette a korábbi évekhez hasonlóan, hogy egy bizonyos életszínvonalhoz havonta mekkora jövedelemre van szükség.

A 25 év alattiak véleménye szerint 2023-ban havonta fejenként a megélhetéshez:

  • nagyon szűkösen: 87,3 ezer forint
  • szűkösen: 111,6 ezer forint
  • átlagosan: 152,7 ezer forint
  • jó szinten : 204,4 ezer forint
  • nagyon jó szinten: 280,1 ezer forint

kellett a megélhetéshez.

Ha az adatokat összevetjük az előző évvel, akkor láthatjuk, hogy a 2022-höz képest mintegy 37 százalékponttal emelkedett a fiatalok körében a nagyon magas életszínvonalhoz szükséges havi bevétel. (Ez a tavalyi magas infláció tükrében nem is meglepő.)

Érdemes azt is megjegyezni, hogy általánosságban véve minél idősebb korcsoportba tartozott valaki, annál nagyobb összeget határozott meg, amely szerinte havonta fejenként elég az adott életszínvonalhoz. Ezalól egyetlen kivétel volt: a nagyon jó megélhetési szinthez az 55-64 év közöttiek körében 431,1 ezer forintra volt szükség, míg a 65 év felettiek esetében már valamivel kevesebb, 412, 1 ezer forint is elegendőnek bizonyult.

A legmagasabb iskolai végzettség is meghatározta, hogy egy adott életszínvonalhoz kinek mennyire lenne szüksége. Az alapfokú iskolával rendelkezők szerint a szűkös megélhetéshez havi 86,3 ezer forint kell, míg a nagyon magas szintűhöz elég 274,6 ezer forint. A diplomások körében a nagyon szűkös minimumhoz azonban havi 126,4 ezer forintra van szükség fejenként, míg a legmagasabb életszínvonalhoz 452,6 ezer forint/fő/hó összeg lenne elég.

 

 

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.