Egyetem után: akár 11 ezer forintot is fizethettek havonta, ha megszűnt a hallgatói jogviszonyotok

Pénzügyileg is nagy változás elé néznek azok, akik kikerülnek a felsőoktatásból, hiszen a hallgatói jogviszony megszűnésével akár fizetési kötelezettségük is lehet, illetve a diákigazolványuk által nyújtott kedvezményeket is elveszítik. Összeszedtünk minden fontos tudnivalót arról, ha megszűnik a hallgatói jogviszonyotok.

  • Tornyos Kata

Teljes árú jegy a moziban, múzeumokban és fesztiválokon – ez vár azokra, akik végeztek az egyetemen, megszerezték a diplomájukat és már nem létesítenek hallgatói jogviszonyt. Ugyanis az őszi félév diákigazolvány-matricái már csak március 31-ig érvényesek, az igazolvány lejártával pedig számos változás vár a volt hallgatókra. Több kedvezménytől is elestek, például

  • érvényes diákigazolvánnyal 50 százalékos kedvezményre voltatok jogosultak bérletvásárlás esetén a nyilvános könyvtárakban,
  • a diákigazolványotok felmutatásával kedvezményt kaphattatok az ország legtöbb mozijában, többek között a Cinema Cityben és a Kultik Moziban is,
  • továbbá számos fürdőben, strandon és edzőteremben is kaphattok kedvezményt a diákotok felmutatásával.

Ugyanakkor vannak kedvezmények, amelyek korhoz kötöttek, így akár az egyetem után is érvényes lehet rátok. Például a az országban a múzeumi kedvezmények nem a diákigazolványhoz vannak kötve, így az állami tulajdonú múzeumok állandó és időszakos kiállításait is 50 százalékos kedvezménnyel látogathatjátok EGT-állampolgárként 6-tól egészen 26 éves korig.

De a tömegközlekedésben is március 1-jétől lényeges változások történtek. A MÁV járatain menetjegyet a 14 és 25 közötti fiatalok féláron válthatnak, viszont az ország- és vármegyebérletek, illetve a budapesti bérletek esetében nincsen 50%-os változat, csak diákigazolvánnyal kaphattok kedvezményt. Arról nem is beszélve, hogy komoly bírságot kaphattok, ha lejárt igazolvánnyal vesztek diákbérletet vagy diákjegyet. A BKK pótdíja ugyanis 25 ezer forint, a bírság helyszíni kifizetése pedig 12 ezer forint.

Diákszövetkezetek

Nevéből is jól látszik, hogy a munkaválallást segítő szövetkezeteknek diákok lehetnek a tagjai. A munkavállalás feltételei nagyjából minden diákszövetkezetnél megegyeznek, mivel nagyrészt a törvényi szabályozásból következnek. A fő szabály, hogy a tagok 16. életévét betöltött nappali tagozatos diákok lehetnek, tehát szövetkezeten keresztül már nem tudtok munkát vállalni, ha befejeztétek az egyetemet.

Szja-mentesség

2022 januárja óta a 25 év alattiaknak egy meghatározott mértékig nem kell személyi jövedelemadót fizetniük. Ez csak korhoz kötött, így akár az első diplomás munkahelyeteken is érvényes lehet rátok. 2023. január 1-től pedig azokra a nőkre is érvényes a mentesség – egészen 30 éves korukig – akik 30 éves koruk betöltése előtt gyereket vállalnak.

Kinek jár tb?

A társadalombiztosítás jelenleg hatályos alapjogszabálya értelmében a magyar állampolgársággal rendelkező egyetemi hallgatók jogosultak egészségügyi szolgáltatásra, ha a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatják a tanulmányaikat.

Ebből kifolyólag annak, akinek a diákigazolványa március végén lejár, nem tanul tovább és nem helyezkedett el, ki kell fizetnie az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Ez idén havonta 11 300 forint, naponta pedig 380 forint, amit a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell befizetni a diákigazolványotok érvényességi idejét követő 46. naptól.

Szerencsére a járulékfizetést a volt tanulónak, hallgatónak - a korábbi gyakorlattal ellentétben - nem kell bejelentenie, azt a NAV automatikusan előírja a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatszolgáltatása alapján. Lehetőség van arra is ugyanakkor, hogy ezt a járulékot a volt diákok helyett - hozzájárulásával és a NAV jóváhagyásával - más személy vagy szervezet fizesse, de a fizetési lehetőségekről és az igénybe vehető fizetési könnyítésekről további információkat a NAV honlapján találhattok.

 

 

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.