Összesen két országban ér kevesebbet a dolgozók bére, mint hazánkban.
Májusban lesz húsz éve, hogy Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz. Ennek alkalmából a GKI cikksorozatában foglalkozik azzal, hogyan változott az ország helyzete a tagság ideje alatt, amiből a keresetek változását tette közzé a Pénzcentrum.
Az elemzés szerint 2022-ben az Európai Országok közül csak Romániában és Bulgáriában ért kevesebbet a dolgozók bére, mint Magyarországon.
Magyarországon az előző két évtizedben rapid módon emelkedtek a vásárlóerő-paritáson számított euróban mért keresetek, amit azzal lehet megvizsgálni, hogy az adott ország színvonalán mennyit lehet költeni másik országban.
Ennek alapján az EU-s átlagkeresetek 67 százalékát kapják meg a magyar munkavállalók, amivel a 27 tagország közül Magyarország a 22. helyre került. Ez azt is jelenti, hogy 20 év alatt egy helyet sikerült az országnak javítani, ugyanis 2004-ben a 23. helyen állt.
Az elemzés a béreket abszolút értékben is megvizsgálta, amiből az derült ki, hogy a vizsgált időszak alatt az euróban számított hazai keresetek a 2,4-szeresére emelkedtek, ami 3,1%-os reálkereset növekedést jelent az inflációval korrigálva. Ezzel azonban Magyrország az EU-s átlagfizetés 41%-át érte el, így uniós viszonylatban csak Románia és Bulgária teljesített rosszabbul.
Lannert Judit oktatási miniszter szerint megszüntetnék az Oktatási Hivatal és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem jelenlegi monopóliumát, és újra megnyitnák a képzési piacot külső szereplők előtt. A bejelentés azért is jelentős, mert 2025 januárjától kezdve az ötéves, 120 kredites új rendszerben szinte kizárólag az NKE által koordinált képzések közül választhatnak a pedagógusok.
Bár több tanulót vettek fel a 6 évfolyamos képzésekre, arányaiban kevesebben jártak sikerrel. Ehhez képest érdemes megjegyezni, hogy a nyolcadikosok többsége technikumba, nem pedig gimnáziumba került be.
„Adott a történelmi helyzet, hiszen ismét partnerként tekintenek ránk” – írta a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) legfrissebb bejegyzésében, amelyben Lannert Judit szakszervezetekkel kapcsolatos kijelentéseit idézték fel.
A történelem OKTV-ra összesen 3050 tanuló jelentkezett az idei tanévben. Az Oktatási Hivatal nyilvánosságra hozta a döntő helyezettjeit és iskoláikat, összegyűjtöttük, mely középiskolák diákjai értek el helyezést a versenyen.
A bizottsági meghallgatásán Lannert Judit a béremelés lehetőségéről is beszélt.
A nyári szünet közeledtével sok család számára fontos kérdés, hogyan oldják meg a gyermekek felügyeletét úgy, hogy közben élménydús programokban is részt vehessenek. Jó hír, hogy több önkormányzat által szervezett nyári napközis táborban még vannak elérhető helyek. Az árak között ugyan jelentős különbségek lehetnek, de több kerületben továbbra is kedvező feltételekkel biztosítanak egész napos programokat és napi háromszori étkezést a gyerekeknek.
