Összesen két országban ér kevesebbet a dolgozók bére, mint hazánkban.
Májusban lesz húsz éve, hogy Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz. Ennek alkalmából a GKI cikksorozatában foglalkozik azzal, hogyan változott az ország helyzete a tagság ideje alatt, amiből a keresetek változását tette közzé a Pénzcentrum.
Az elemzés szerint 2022-ben az Európai Országok közül csak Romániában és Bulgáriában ért kevesebbet a dolgozók bére, mint Magyarországon.
Magyarországon az előző két évtizedben rapid módon emelkedtek a vásárlóerő-paritáson számított euróban mért keresetek, amit azzal lehet megvizsgálni, hogy az adott ország színvonalán mennyit lehet költeni másik országban.
Ennek alapján az EU-s átlagkeresetek 67 százalékát kapják meg a magyar munkavállalók, amivel a 27 tagország közül Magyarország a 22. helyre került. Ez azt is jelenti, hogy 20 év alatt egy helyet sikerült az országnak javítani, ugyanis 2004-ben a 23. helyen állt.
Az elemzés a béreket abszolút értékben is megvizsgálta, amiből az derült ki, hogy a vizsgált időszak alatt az euróban számított hazai keresetek a 2,4-szeresére emelkedtek, ami 3,1%-os reálkereset növekedést jelent az inflációval korrigálva. Ezzel azonban Magyrország az EU-s átlagfizetés 41%-át érte el, így uniós viszonylatban csak Románia és Bulgária teljesített rosszabbul.
Várhatóan mintegy 8-9 százalékkal emelkednek átlagosan a fizetések 2024-ben. Van olyan hely, ahol 17,6 százalékos a béremelés, de akad arra is példa, ahol az alkalmazottak ugyanannyit keresnek idén is, mint tavaly.
Pár napja észrevettük, hogy ismét álláshirdetés jelent meg a Veszprémi Tankerületi Központ igazgatói posztjára, annak ellenére, hogy november elején már kihirdették, ki lesz az új vezető. A Klebelsberg Központ reagált megkeresésünkre, de a visszalépés körülményei továbbra sem teljesen tisztázottak. Lannert Judit szerint pedig belefér egy ilyen kiválasztási folyamatba, ha valaki végül mégsem vállalja a feladatot.
A Semmelweis Egyetem leköszönő rektora egy olyan üzletember társaságában vett részt egy ugandai vadászaton, akinek cégei milliárdos megrendeléseket kaptak az egyetemtől és az intézmény afrikai fejlesztési projektjéből.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a vizsgálat során több mint 1,1 milliárd forintnyi közpénz gyanús felhasználását tárta fel a Tempus Közalapítványnál, mely nagyrészt a Kulturális és Innovációs Minisztérium vezetőinek közvetlen utasításaira osztottak szét. Ebben az időszakban Hankó Balázs vezette a minisztériumot, a területért pedig Varga-Bajusz Veronika államtitkár felelt, aki korábban a közalapítvány főigazgatója volt.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
Szülőket, pedagógusokat és diákokat vár az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium november 24-én Budapesten.
„Az őszinte beszéd még mindig hiányzik” – fogalmazott Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a 2027-re tervezett béremelésekkel kapcsolatban.
Jövőre már nemcsak egy-egy különleges tanórán találkozhatnak humanoid robottal a szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium diákjai.
