A frissdiplomások 78 százaléka már a tanulmányai alatt is dolgozott a képzése legalább egy szakaszában. Bár a kötelező szakmai gyakorlatok általában szorosan kapcsolódnak a hallgatók tanulmányaihoz, sok esetben a szakmai tudás és a munka milyensége között nagy az eltérés.
A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) nemrég megjelent zárótanulmánya alapján - ami többek között a felsőoktatás és a munkaerő piac közti átmenetet vizsgálta - megnéztük, hogy melyik szakokon végez a legtöbb hallgató a tanulmányaikkal megegyező munkát, illetve az egyetemről kikerülve mennyi hasznát veszik az ott megszerzett tudásnak.
Tanulmányok ideje alatti munkavégzés
Azok, akik már az egyetem, főiskola alatt is dolgoztak, megközelítőleg 71% a szakterületükhöz kapcsolódó munkát végzett, míg csak 29% volt, akiknek a munkája egyáltalán nem kapcsolódott a tanulmányaihoz..
A különböző képzési területek hallgatói között komolyabb eltérések figyelhetők meg a munkavállalás terén. A tanulmányaik alatt legtöbben azok dolgoztak, akik valamilyen gazdaságtudományi képzésre jártak, nekik 86,4 százaléka vállalt munkát az egyetem alatt. Őket követte a társadalomtudományi, informatikai, pedagógusképzés és műszaki képzési területek hallgatói.
Ezzel szemben az átlagosnál jóval alacsonyabb volt a dolgozók aránya a természettudományi, illetve az orvos- és egészségtudományi képzéseken.
A szakmájukhoz legszorosabban kapcsolódó munkát:
képzési területek hallgatói végezték a felsőfokú tanulmányaik mellett. Ez nem is okoz nagy meglepetést, hiszen alapképzés után, friss diplomásként ezeken a területeken meglehetősen könnyen el lehet helyezkedni. Az egyetem befejezése után az informatikánál 1,23, műszakinál 1,64, az államtudománynál pedig 1,12 hónap telik el átlagosan az első munkavégzésig.
Ezzel szemben a képzés ideje alatt a művészetközvetítésnél (16,7%), a bölcsészettudománynál (24,6%) és a sporttudománynál (28,3%) volt a legalacsonyabb a munka és a szakmai tudás közti kapcsolat.
Diplomaszerzés után a munkaerőpiacon
Az esetek 90 százalékában az egyetemről kikerült fiatalok olyan munkát végeznek, amelyben kisebb vagy nagyobb mértékben, de használják a felsőoktatás során megszerzett tudásukat. Ez azért is van így, mert a legtöbb esetben a munkakör megköveteli a szakterületi vagy az ahhoz kapcsolódó végzettséget.
Szoros egyezésről a munka és a végzettség között az esetek 22 százalékában számolnak be a frissdiplomások. A nem tanulmányaiknak megfelelő szakterületen dolgozók – ebben a tekintetben az aktuális munka viszonylatában pályaelhagyók – aránya mindössze 10 százalék – írja a tanulmány.
A felsőoktatás során elsajátított tudást teljes mértékben a legtöbben:
végeztek használják a munkájukban.
Bár a lista alján az államtudományi (14,9%), a gazdaságtudományok (10,5%) és a művészetközvetítés (4,9%) áll, ki kell emelni, ez nem azt jelenti, hogy az itt végzettek nagy része szakmát váltott volna. Az ő esetükben oszlik el a legjobban, hogy nagy, közepes vagy kisebb mértékben használják-e fel az egyetemen megszerzett tudásukat.
Például a gazdaságtudományokon végzettek 57,9 százaléka közepesen- vagy nagymértékben használja a felsőoktatásban megszerzett ismereteit.
A nem felsőfokú tanulmányaikhoz kötődő munkát vállalók aránya a sporttudomány szakterületen a legnagyobb (25,9%), de az átlagnál lényegesen magasabb még az agrár (17,7%) és a bölcsész- és társadalomtudományi területen (16,5%) végzett frissdiplomások körében is.
Emellett érdekesség még, hogy a kétharmaduk jelenleg alkalmazottként dolgozik. Ez alól kivétel a művészetközvetítés és művészet területek végzettjeit, akik között sokkal magasabb az önfoglalkoztatók aránya. Nem meglepő, hogy a közszférában pedig inkább a pedagógiai, orvos- és egészségtudományi, illetve államtudományi diplomát szerzettek helyezkedtek el.
Hogy frissen végzettként minimális szakmai tapasztalattal mennyire nehéz vagy éppenséggel könnyű elhelyezkedni, jól mutatja, hogy szakmai gyakorlatot a jelenlegi gazdasági helyzetben még lehet találni, de a teljes állásért már küzdeni kell. A témával részletesen az alábbi cikkben foglalkoztunk.
35 perces tanórák, kevesebb házi feladat és hosszabb szünetek jöhetnek alsó tagozatban. Az oktatási tárca javaslatcsomagot küldött az iskoláknak, amely többek között rugalmasabb óraszervezést, mindennapos mesét, több mozgást és iskolán kívüli programot, illetve a délutáni foglalkozások átalakítását is tartalmazza. Az ajánlások mellé konkrét intézményi teendőket is meghatároztak.
A pedagógusok sztrájkjoga, az érettségizők felkészítése és a gyermekfelügyelet is előkerült a köznevelési törvény módosításának parlamenti vitájában. A Fidesz és a KDNP szerint a változtatásoknál nagyobb garanciák kellenének a diákok és a családok védelmére, miközben a pedagógus szakszervezetek korábban éppen azért kritizálták a tervezetet, mert szerintük az továbbra is túlságosan korlátozza a pedagógusok sztrájkjogát.
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
Élesen reagált Ádám Zoltán, a Corvinus korábban elbocsátott oktatója arra, hogy Szabó Lajos György oktatási rektorhelyettes a tanév végével lemond posztjáról és távozik az egyetemről. Ádám szerint Szabó az egyetemvezetés egyik „legkompromittáltabb” tagja volt, és úgy véli, távozása összefügghet azzal, hogy a Corvinus vezetése már a KEKVA-rendszer utáni időszakra készül.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
Fontos szülői szempontok maradtak ki a most elfogadott köznevelési törvénymódosításból a Szülői Hang Közösség szerint. Bár a szervezet több, az iskolák autonómiáját erősítő változást is üdvözöl, azt kifogásolják, hogy az igazgatói kinevezéseknél a pedagógusok véleményezési jogát visszaállították, a szülőkét azonban nem.
Megtartotta első ülését az Óvodai Szakmai Egyeztető Fórum, ahol többek között szóba került a rugalmas tankötelezettség bevezetése is.
