Luxemburgban igen, Észtországban nem éri meg nőként dolgozni

Magyarországon 9 év alatt a bérkülönbség 18,4-ről mindössze 17,5 százalékra csökkent.

2013 és 2022 között Európa tagállamai közül - ahol az átlagnál magasabb volt - Magyarországon csökkent a legkevésbé a nemek közti bérkülönbség aránya – derült ki a g7.hu cikkéből.

Az Eurostat felmérése szerint az unióban mindössze 2,4 százalékot csökkent a nemek közti bérkülönbség a 9 év alatt, így átlagosan a férfiak 12 százalékkal keresnek többet a nőknél.

Egyetlen országnak sikerült megfordítania az arányokat:

2022-ben egyedül Luxemburgban kerestek többet a nők a férfiaknál 0,7 százalékkal.

A felmérésből azt is megtudtuk, hogy a vizsgált időszakban a legnagyobb eltérés Észtországban volt, ahol 2022-ben 21,3% különbséget mértek a férfiak javára. A sorban ezt követi Ausztria, Csehország, Németország és Szlovákia után Magyarország.

Az uniós átlagnál kisebb különbség 11 tagállamban mértek. A legnagyobb csökkenés Spanyolország mellett Észtországban és Luxemburgban történt.

Egy másik érdekesség pedig, hogy Horvátországban nőtt a legnagyobbat a nemek közti bérkülönbség: míg 2013-ba még csak 7,7 százalékkal, addig 2022-re már 12,5 százalékkal kerestek többet átlagosan a férfiak.

 

 

Hozzászólások

Így büntetheti az egyetemi felvételi rendszer a szakképzésből érkező diákokat

Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.

Tovább rövidítené az oviKRÉTA kérdőívének kitöltési idejét a minisztérium, és véleményezésre is felületet adna

A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.

Két éve a pécsi egyetem képzésére íratott be ötven vietnámit Orbán Áron cége, de később is folytatódott a vízumbiznisz

Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.