Munkafüggőség: súlyos következményei lehetnek az ELTE kutatói szerint
Az ELTE kutatói szerint a munkafüggők gondolkodásában és memóriájában több lényegi eltérés is megfigyelhető.
Magyarországon 9 év alatt a bérkülönbség 18,4-ről mindössze 17,5 százalékra csökkent.
2013 és 2022 között Európa tagállamai közül - ahol az átlagnál magasabb volt - Magyarországon csökkent a legkevésbé a nemek közti bérkülönbség aránya – derült ki a g7.hu cikkéből.
Az Eurostat felmérése szerint az unióban mindössze 2,4 százalékot csökkent a nemek közti bérkülönbség a 9 év alatt, így átlagosan a férfiak 12 százalékkal keresnek többet a nőknél.
Egyetlen országnak sikerült megfordítania az arányokat:
2022-ben egyedül Luxemburgban kerestek többet a nők a férfiaknál 0,7 százalékkal.
A felmérésből azt is megtudtuk, hogy a vizsgált időszakban a legnagyobb eltérés Észtországban volt, ahol 2022-ben 21,3% különbséget mértek a férfiak javára. A sorban ezt követi Ausztria, Csehország, Németország és Szlovákia után Magyarország.
Az uniós átlagnál kisebb különbség 11 tagállamban mértek. A legnagyobb csökkenés Spanyolország mellett Észtországban és Luxemburgban történt.
Egy másik érdekesség pedig, hogy Horvátországban nőtt a legnagyobbat a nemek közti bérkülönbség: míg 2013-ba még csak 7,7 százalékkal, addig 2022-re már 12,5 százalékkal kerestek többet átlagosan a férfiak.
Az ELTE kutatói szerint a munkafüggők gondolkodásában és memóriájában több lényegi eltérés is megfigyelhető.
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.