Pályaválasztás előtt álltok? Mutatjuk a legkeresettebb diplomákat

A fiatal pályakezdők átlagos bérigénye nettó 308 ezer forint, de van olyan egyetem, ahol a végzett hallgatók ennél majdnem 100 ezerrel többet is elkérnek.

A Profession.hu elkészítette az éves tendriportját, amelyből kiderült, hogy jelenleg melyik egyetem diplomásai várják el átlagosan a legmagasabb fizetést, illetve mely intézmények diplomáira van a legnagyobb szükség. A felméréshez 75 ezer munkavállaló és 15 egyetem adatait használták fel.

Mint kiderült, az állásportálon a diplomás felhasználók legnagyobb aránya a Debreceni Egyetemről, az Eötvös Lóránd Tudományegyetemről, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemről és a Szegedi Tudományegyetemről került ki.

A legkeresettebb állások

Munkavállalói oldalról a legnépszerűbb állásoknak számított a cégvezetés és menedzsment, a jog, a jogi tanácsadás, a marketing, média, és PR. Ezzel szemben a munkáltatói oldalról már sokkal másabb területekre keresték a legtöbb szakembert. A legtöbb állásajánlat a fogorvos, az orvos, szakorvos, a minőségbiztosítási mérnök a tanító, tanár, pedagógus, majd a mérnök vezető kategóriákban hirdették meg.

Bérigény

A profession.hu azt is megfigyelte, hogyan változott a diplomás pályakezdők átlagos bérigénye, ami jelenleg nettó 308 000 forintra emelkedett. Közülük is a legnagyobb kezdő fizetést a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem volt hallgatói kérték el, ahol átlagosan nettó 394 ezer forint volt a bérigény. Őket követik a BME-n (nettó 391 000 Ft) és az Óbudai Egyetemen (nettó 376 000 Ft) végzett hallgatók.

„Az aktív, diplomás álláskeresők átlagos bérigénye a portálon megadott információk alapján jelenleg havi nettó 402 200 forint. A Profession.hu 2023 őszén megjelent HR körkép kiadványa arra mutatott rá, hogy a tavalyi évben a magyarországi munkáltatók 72 százaléka eszközölt béremelést, átlagosan 14%-ot.”

- mondta Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatója.

Az elmúlt évek felmérései során azt is megfigyelték, hogy a diplomát elváró hirdetések aránya folyamatosan csökkent. Míg 2020-ban a hirdetések 34 százalékában, addig 2022-re az állásajénlatok márt csak 26 százalékában várták el a felsőfokú végzettséget.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.