A fiatal pályakezdők átlagos bérigénye nettó 308 ezer forint, de van olyan egyetem, ahol a végzett hallgatók ennél majdnem 100 ezerrel többet is elkérnek.
A Profession.hu elkészítette az éves tendriportját, amelyből kiderült, hogy jelenleg melyik egyetem diplomásai várják el átlagosan a legmagasabb fizetést, illetve mely intézmények diplomáira van a legnagyobb szükség. A felméréshez 75 ezer munkavállaló és 15 egyetem adatait használták fel.
Mint kiderült, az állásportálon a diplomás felhasználók legnagyobb aránya a Debreceni Egyetemről, az Eötvös Lóránd Tudományegyetemről, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemről és a Szegedi Tudományegyetemről került ki.
A legkeresettebb állások
Munkavállalói oldalról a legnépszerűbb állásoknak számított a cégvezetés és menedzsment, a jog, a jogi tanácsadás, a marketing, média, és PR. Ezzel szemben a munkáltatói oldalról már sokkal másabb területekre keresték a legtöbb szakembert. A legtöbb állásajánlat a fogorvos, az orvos, szakorvos, a minőségbiztosítási mérnök a tanító, tanár, pedagógus, majd a mérnök vezető kategóriákban hirdették meg.
Bérigény
A profession.hu azt is megfigyelte, hogyan változott a diplomás pályakezdők átlagos bérigénye, ami jelenleg nettó 308 000 forintra emelkedett. Közülük is a legnagyobb kezdő fizetést a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem volt hallgatói kérték el, ahol átlagosan nettó 394 ezer forint volt a bérigény. Őket követik a BME-n (nettó 391 000 Ft) és az Óbudai Egyetemen (nettó 376 000 Ft) végzett hallgatók.
„Az aktív, diplomás álláskeresők átlagos bérigénye a portálon megadott információk alapján jelenleg havi nettó 402 200 forint. A Profession.hu 2023 őszén megjelent HR körkép kiadványa arra mutatott rá, hogy a tavalyi évben a magyarországi munkáltatók 72 százaléka eszközölt béremelést, átlagosan 14%-ot.”
- mondta Tüzes Imre, a Profession.hu üzletfejlesztési igazgatója.
Az elmúlt évek felmérései során azt is megfigyelték, hogy a diplomát elváró hirdetések aránya folyamatosan csökkent. Míg 2020-ban a hirdetések 34 százalékában, addig 2022-re az állásajénlatok márt csak 26 százalékában várták el a felsőfokú végzettséget.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
