Kiderült, hogy melyik szakmákat tartják legtöbbre a magyarok

Az ügyvédek és a programozók a legelismertebbek, azonban társadalmi fontosságuk szerint az orvosokat és az ápolókat tartják többre.

A Pénzcentrum idén is felmérte, hogy milyen az egyes szakmák megítélése Magyarországon. A nem reprezentatív kutatást 1777 olvasó megkérdezésével végezték, amiből kiderült, hogy a magyarok szerint mik a legelismertebb és a legfontosabb munkák, illetve ezek közül melyek vannak alul- vagy túlfizetve.

A beérkező válaszok szerint évek óta változatlanul az ügyvéd, orvos, programozó, mérnök és bankár a top 5 legelismertebbnek ítélt szakma. Ezek közül is idén az ügyvéd került a ranglista első helyére.

Nagyobb változásnak számított viszont a tanárok megbecsülése, ami nagyot nőtt egy év alatt. Míg 2023-ban a 21. helyen álltak, addigra az új felmérésben már a 17. helyen szerepelnek, ezzel megelőzve az ápolókat.

Az elismerés mellett a munkákat társadalmi fontosságuk szerint is rangsorolták a Pénzcentrum olvasóinak válaszai alapján. Az így kapott lista már jócskán eltér a fent említett eredményektől. Itt az első öt helyen az orvos, ápoló, tanár, mérnök és pedagógus áll. Az ügyvéd ebben a rangsorban a 14. helyre került.

A lista aljáról nézve legkevésbé a papokat, önkormányzati képviselőket és a közmunkásokat tartják a társadalomban fontosnak. Bár nem tartják fontosnak a közmunkát, mégis ezt értékelték az 5. legjobban alulfizetett munkának a felmérésben.

A fizetések megítélése kapcsán a legjobban alulfizetett munkának az ápoló szakmát tekintik. Ezt követik a szociális munkások, gondozók, a tanárok és az óvodapedagógusok. A legmagasabb fizetések listáján első helyen az ügyvéd és második helyen a bankár áll. A dobogó harmadik fokára a marketing szakember került.

A felmérésből kiderült, hogy komoly eltérés van aközött, hogy mit tartanak az emberek elismert vagy hasznos munkának. Bár a tanárokat tekintik az egyik legfontosabbnak a társadalomban, elismertség alapján a top 10-be se kerültek be. A legjobban alulfizetett munkák között pedig a harmadik helyre szavazták őket.

 

 

Hozzászólások

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hez került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.