A parlament megszavazta azt a salátatörvényt, amely a munkáltatók és a munkavállalók adminisztratív terheinek csökkentése érdekében megszünteti a kötelező orvosi alkalmassági vizsgálatot.
Az eltörlés általános, de nem minden munkakörre vonatkozik majd, hiszen a kormány meghatározhat olyan foglalkozásokat, munkaköröket, ahol a vizsgálat kötelező lesz - írja a Telex.
A törvény ugyanakkor a munkáltatóknak megadja azt a lehetőséget, hogy maguk határozzák meg, hogy a cégnél kötelezővé teszik-e a vizsgálatot vagy sem. A közalkalmazottaknál ebben a kérdéskörben az adott ágazatért felelős miniszter dönt.
A kötelező orvosi alkalmassági eltörlése azonban számos problémát vethet fel. Korábban a Magyar Orvosi Kamara úgy nyilatkozott, hogy nem tartja jó lépésnek, hogy eltöröljék ezeket a kötelező vizsgálatokat, mert az indoklással ellentétben a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok valójában nem jelentettek nyűgöt, hanem sok egészségügyi hasznuk volt.
A törvény ellen a szakszervezetek is tiltakoztak. Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezti Szövetség elnöke a Telexnek nemrég úgy fogalmazott, hogy az orvosi alkalmassági eltörlése markáns visszalépésként tekinthető a munkavállalók jogai szempontjából. Sok esetben egy ilyen vizsgálaton derül ki, ha valaki súlyosabb betegségben szenved. Az egészségügy jelenlegi helyzetét és a várakozási időket tekintve ennek a vizsgálati lehetőségnek az elvetése pedig beláthatatlan következményekkel is járhat.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
