Egy év alatt közel háromszázezer forinttal nőtt a pályakezdők bruttó bére - ezek a legjobban fizető orvosi- és egészségtudományi képzések

A három legjobban fizető orvosi- és egészségtudományi diploma 2023-ban is az általános orvos, a gyógyszerész és az orvosi diagnosztikai analitikus lett. Változó azonban, hogy a bruttó átlagkeresetük mennyivel nőtt 2022-höz képest.

  • Székács Linda

Már pályakezdőként is meghaladja a havi bruttó egymillió forintot az általános orvosi képzéseken végzők átlagkeresete - derül ki a diplomás pályakövetés legfrissebb adataiból.

Az osztatlan általános orvosi képzésen a 2020/21-es tanévben végzett hallgatók többsége, összesen 714 fő a Semmelweis Egyetemen szerzett diplomát, 215 fő pedig a Debreceni Egyetemen, 213 a Szegedi Tudományegyetemen, 164-en pedig a Pécsi Tudományegyetemen. Ők az oklevelük megszerzését követően körülbelül két hónap alatt helyezkedtek el, a bruttó átlagjövedelmük pedig már pályakezdőként is 1 060 541 forint volt 2023-ban.

Érdekesség egyébként, hogy az egy évvel korábban, a 2019/20-as tanévben végzettek még csak bruttó 777 790 forintos átlagkeresetre számíthattak 2022-ben. Egy év alatt tehát jelentősen nőtt a pályakezdő orvosok fizetése.

Jobb pályakezdő bérekre számíthattak 2023-ban a második legjobban fizető orvosi- és egészségtudományi képzésen végzettek, a gyógyszerzészek is, akikek 2022-ben bruttó 556 ezer forint volt az átlagkeresete, 2023-ban viszont már bruttó 639 746 forint (ami egyébként körülbelül négyszázezer forinttal alacsonyabb, mint a pályakezdő orvosok bruttó keresete). A legtöbben ebben az esetben is a Semmelweis Egyetemen szerezték meg a képesítésüket (97 fő), amit a Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem és a Pécsi Tudományegyetem követ. A végzettek kevesebb mint két hónap alatt helyezkedtek el.

A gyógyszerész, valamint az általános orvosi képesítésekkel rendelkező pályakezdők közel százszázaléka egyébként diplomás munkát végez, a diplomájának megfelelő szakterületen.

A harmadik legjobbban fizető orvosi- és egészségtudományi diploma pedig 2023-ban is az orvosi diagnosztikai analitikus lett bruttó 488 237 forintos átlagjövedelemmel. Ez azonban mindössze bruttó 27 ezer forinttal magasabb, mint amennyi az egy évvel korábban végzetteknek volt.

Ezen a képzésen egyébként a 2020/21-es tanévben mindössze 95 fő végzett: 37-en a Debreceni Egyetemen, 30-an a Miskolci Egyetemen, 28-an pedig a Pécsi Tudományegyetemen. Az első munkavégzésig eltelt hónapok száma kevesebb mint két hónap volt a diplomákjuk megszerzése után, a legtöbben pedig orvosi képalkotó diagnosztikai és terápiás berendezések kezelőjeként, laboratóriumi asszisztens és általános egészségügyi asszisztensként helyezkedtek el, 96,49 százalékuk diplomás munkakörben.

 

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.