A dolgozó fiatalok mintegy 30 százaléka tervezi, hogy külföldön dolgozna. Majdnem olyan sokan indulnának útnak, mint tíz évvel ezelőtt - derül ki a K&H ifjúsági index friss, harmadik negyedévben készült felméréséből, amely a 19-29 évesek tanuláshoz és munkához fűződő viszonyát vizsgálta.
A már dolgozó fiatalok kicsivel több mint 30 százaléka több-kevesebb elszántsággal fontolgatja, hogy külföldön vállalna munkát. Ezzel szemben a válaszolók 40 százaléka mond nemet erre a lehetőségre. A külföldi munkavállalást tervezők aránya a koronavírus-járvány után, 2021 közepén ugrott vissza először 30 százalék fölé, és azóta is ezen a szinten mozog.
Az eredmény annak tükrében sem meglepő, hogy a megkérdezett 19-29 éves fiatalok 77 százaléka a saját állítása szerint beszél valamilyen idegen nyelven. Ez az arány a 19 és 25 éves közöttieknél pedig még magasabb, 84 százalékos. Az idegen nyelven beszélők aránya Budapesten a legnagyobb: 80 százalékos, ehhez képest a kisvárosban élő fiatalok 67 százaléka tud megszólalni valamilyen másik nyelven.
A kutatás szerint a dolgozó fiatalok bő 7 százaléka látja úgy, hogy könnyen találna új állást, és 18 százalékuk gondolja úgy, hogy inkább könnyen, mint nehezen váltana munkát.
A dolgozó fiatalok körében kisebbségben vannak, akik látnak lehetőséget az előrelépésre: csak 29 százalékuk lát erre opciót, holott 2021 eleje óta ez az arány határozottan 30 százalék felett alakult.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
