Kiesett a top 3-ból a közgazdaságtan és a számvitel: ezek a legjobban fizető gazdasági diplomák 2023-ban

Hiába a gazdálkodási és menedzsment a legnépszerűbb alapszak már évek óta a felsőoktatási felvételiben, a Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) adatai szerint nem tartozik a legjobban fizető gazdasági képzések közé.

  • Székács Linda

Ahogy azt már megírtuk, a 2022-es adatok alapján - amiben a 2019/20-as tanévben végzettek elhelyezkedési statisztikáit vizsgálták - a legjobban fizető gazdasági diplomák a(z)

  • alkalmazott közgazdaságtan (bruttó 503 ezer forint),
  • nemzetközi gazdálkodás (bruttó 456 ezer forint), és a
  • pénzügy és számvitel (bruttó 426 ezer forint)

voltak.

2023-ban viszont ezek közül csak a nemzetközi gazdálkodásnak sikerült megőriznie a pozícióját, mivel a 2020/21-es tanévben végzett egyetemisták pályakezdő bérei már teljesen másképp alakultak. Az alkalmazott közgazdaságtan esetében 2023-ban például már csak bruttó 482 ezer forint volt az átlagjövedelem, tehát csökkent az egy évvel korábbi bérekhez képest, a pénzügy és számvitel diplomásoké viszont bruttó 493 ezer forintra nőtt. Ennek ellenére ez az összeg már nem volt elég a top 3-ba kerüléshez.

A napokban megjelent friss adatok szerint a három legjobban fizető gazdasági diploma ugyanis 2023-ban a(z)

  • vállalati pénzügyek (bruttó 563 070 forint),
  • nemzetközi gazdálkodás (bruttó 535 086 forint), és az
  • emberi erőforrások (bruttó 497 514 forint).

Azoknak, akik gazdálkodási és menedzsment alapszakon dipomáztak bruttó 488 ezer forint volt az átlagjövedelme. A legtöbb diplomás egyébként a Budapesti Gazdasági Egyetemről, a Budapesti Corvinus Egyetemről és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemről került ki, tehát a gazdasági képzések esetében egyértelműen Budapest a legnépszerűbb célpont a pályaválasztás előtt álló diákok számára.

 

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.