Ezek voltak a legjobban fizető bölcsészdiplomák 2023-ban

Megjelentek a Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) 2023-as adatai. Mutatjuk, melyik három bölcsészdiplomával kerestek a legjobban a 2020/21-es tanévben végzettek.

  • Székács Linda

Míg a diplomás pályakövetés 2022-es adatai alapján - amiben a 2019/20-as tanévben végzettek elhelyezkedési statisztikáit vizsgálták - a keleti nyelvek és kultúrák, az újlatin nyelvek és kultúrák és a pszichológia volt a három legjobban fizető bölcsészdiploma, addig a 2020/21-es tanévben végzettek esetében már három teljesen más képzettség áll a lista elején.

Az első helyet bruttó 448 664 forintos átlagfizetéssel 2023-ban a germanisztika szerezte meg. Azok a frissdiplomások, akik ezen a szakon végeztek a diplomaszerzésük után átlagosan 1,5 hónap alatt helyezkedtek el, jellemzően valamilyen ügyintézői vagy adminisztrátori területen. Diplomás munkát a végzettek körülbelül 60 százaléka végez.

A legtöbb germanisztika szakos diplomás egyébként a 2020/21-es tanévben az Eötvös Loránd Tudományegyetemről került ki, amit a Károli Gáspár Református Egyetem és a Debreceni Egyetem követ. A szakon végzettek 41 százaléka döntött a továbbtanulás mellett, többségében a Szegedi Tudományegyetemen, a Károli Gáspár Református Egyetemen vagy a Pécsi Tudományegyetemen.

A második legjobban fizető bölcsészdiploma 2023-ban az anglisztika volt bruttó 394 664 forintos átlagjövedelemmel. A legtöbben szintén az Eötvös Loránd Tudományegyetemről, a Károli Gáspár Református Egyetemről és a Debreceni Egyetemről kerültek ki, akik a végzés után kicsivel több mint 2 hónap alatt helyezkedtek el. 43 százalékuk a továbbtanulást választotta, számukra a Pécsi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem és a Pannon Egyetem voltak a legnépszerűbb intézmények, akik viszont az elhelyezkedés mellett döntöttek valamilyen adminisztrátori vagy ügyintézői pozíciót választottak. Diplomás munkörben a végzettek körülbelül fele tudott elhelyezkedni.

Az anglisztikától mindössze néhány forinttal lemaradva a harmadik legjobban fizető bölcsészdiploma pedig a szlavisztika lett bruttó 394 659 forintos átlagfizetéssel. A legtöbben az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a Szegedi Tudományegyetemen vagy a Pécsi Tudományegyetemen szerezték meg a diplomájukat, később pedig többségében irodai adminisztrátorokként helyezkedtek el körülbelül 2,2 hónappal a végzésük után. Diplomás munkát egyébként a végzettek 33 százaléka végez. A továbbtanulást 57 százalékuk választotta a Pécsi Tudományegyetemen vagy az ELTE-n.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.