A hiedelemmel ellentétben a legtöbben sajnos nem visznek haza több millió forintos fizetéseket.
Több mint 16 ezren jelentkeztek valamilyen társadalomtudományi képzésre a 2023-as általános felvételiben, közülük viszont csak 6843 hallgató került is be valamelyik egyetem társadalomtudományi szakára.
A Dipomás Pályakövetési Rendszer (DPR) legfrissebb adatai szerint a legjobban fizető társadalomtudományi diploma 2022-ben a nemzetközi tanulmányok volt bruttó 393 ezer forintos átlagjövedelemmel. Ezzel a diplomával a 2019/20-as tanévben végzettek közel három hónap alatt találták meg az első munkahelyüket, ahol jellemzően valamilyen ügyinézői, irodai adminisztrátori vagy kereskedelmi ügyintézőként helyezkedtek el, több mint 83 százalékuk a versenyszférában.
Az adatok szerint ezen a szakon 2020-ban 374 egyetemista végzett. A legtöbben a Budapesti Corvinus Egyetemen, de népszerű intézmény az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Budapesti Gazdasági Egyetem is. A végzettek több mint fele a továbbtanulás mellett döntött, közülük a legtöbben (68 százalék) a győri Széchenyi István Egyetemet választották.
Az adatok alapján a második legjobban fizető táradalomtudományi alapszakos diploma 2022-ben a politikatudományok volt bruttó 361 ezer forintos átlagjövedelemmel, akik a végzést követően jellemzően 2,5 hónap alatt helyezkedtek el az első munkahelyükön, többnyire valamilyen ügyintézői, pénzintézeti ügyintézői és általános irodai adminisztrátori pozíciókban, 67 százalékuk diplomás munkakörben.
197 végzett hallgató közül a legtöbben a Pázmány Péter Katolikus Egyetemről kerültek ki, ezt követi az ELTE, majd a Corvinus Egyetem. Későbbi tanulmányokat a diplomások 62 százaléka folytatott, közülük a legtöbben az ELTE-re, a Corvinusra és a Debreceni Egyetemre mentek.
Bruttó 338 ezer forintos átlagjövedelemmel a harmadik legjobban fizető társadalomtudományi alapdiploma a kommunikáció- és médiatudomány lett, akik körülbelül 2 hónap alatt találtak munkát, és a legtöbben újságíróként, rádióműsor-, televízóműsor-szerkesztőként, marketing-és PR- ügyintézőként , illetve irodai adminisztrátorként helyezkedtek el, 67 százalékuk diplomát igénylő munkakörben.
386 végzett közül a legtöbb diplomás hallgató a Budapesti Corvinus Egyetemről, a Budapesti Metropolitan Egyetemről és az Eötvös Loránd Tudományegyetemről került ki. Későbbi tanulmányokat csak 38 százalékuk folytatott, jellemzően a Debreceni Egyetemen, a Pécsi Tudományegyetemen és a Corvinuson.
A bölcsészképzésekről itt, a műszaki képzésekről itt, a gazdasági képzésekről pedig itt olvashattok. Az informatikai képzésekről írt cikkünket ide kattintva éritek el, az agrárképzéseket pedig itt.
Az előző napokhoz képest pénteken már jóval kevesebben vizsgáznak. Német nyelvből középszinten 10 154-en, emelt szinten pedig 3041-en érettségiznek. Mutatjuk, hogyan épül fel a vizsga, és mennyi idő áll rendelkezésre az egyes feladatok megoldására.
Összességében korrekt volt az idei emelt szintű angolérettségi, nem tartogatott sok meglepetést, és „csak egy kicsit volt nehezebb” mint a tavalyi középszintű feladatsor a megkérdezett diákok szerint. Csak a hallott szövegértés tempója volt gyors, és több helyes válasz is lehetséges volt.
Véget ért a középszintű angolérettségi is, itt vannak a szövegértés feladatsor nem hivatalos megoldásai. Az angolérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a LanguageCert Nemzetközi Angol Nyelvvizsgaközpontnak.
A középszintű angolérettségi esszéinél egy szaktanár mutatja be, milyen szempontokat kellett figyelembe venni. A mai angolérettségi nap szakmai támogatását, köszönjük a LanguageCert Nyelvvizsgaközpontnak.
A hallásértéshez nem tudunk nem hivatalos megoldásokat közölni, de megmutatjuk, milyen feladatokat kaptak a vizsgázók.
„Ez most nehezebbnek tűnik. Volt, ahol kellett gondolkodni, és volt, ami nem volt egyértelmű” – mondta az Eduline-nak Pásztiné Fritz Adrienn angoltanár, a LanguageCert Nyelvvizsgaközpont vezetője a 2026-os középszintű angolérettségiről.
