A politikatudományok csak a második lett: ezek voltak a legjobban fizető társadalomtudományi diplomák 2022-ben

A hiedelemmel ellentétben a legtöbben sajnos nem visznek haza több millió forintos fizetéseket.

  • Székács Linda

Több mint 16 ezren jelentkeztek valamilyen társadalomtudományi képzésre a 2023-as általános felvételiben, közülük viszont csak 6843 hallgató került is be valamelyik egyetem társadalomtudományi szakára.

A Dipomás Pályakövetési Rendszer (DPR) legfrissebb adatai szerint a legjobban fizető társadalomtudományi diploma 2022-ben a nemzetközi tanulmányok volt bruttó 393 ezer forintos átlagjövedelemmel. Ezzel a diplomával a 2019/20-as tanévben végzettek közel három hónap alatt találták meg az első munkahelyüket, ahol jellemzően valamilyen ügyinézői, irodai adminisztrátori vagy kereskedelmi ügyintézőként helyezkedtek el, több mint 83 százalékuk a versenyszférában.

Az adatok szerint ezen a szakon 2020-ban 374 egyetemista végzett. A legtöbben a Budapesti Corvinus Egyetemen, de népszerű intézmény az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Budapesti Gazdasági Egyetem is. A végzettek több mint fele a továbbtanulás mellett döntött, közülük a legtöbben (68 százalék) a győri Széchenyi István Egyetemet választották.

Az adatok alapján a második legjobban fizető táradalomtudományi alapszakos diploma 2022-ben a politikatudományok volt bruttó 361 ezer forintos átlagjövedelemmel, akik a végzést követően jellemzően 2,5 hónap alatt helyezkedtek el az első munkahelyükön, többnyire valamilyen ügyintézői, pénzintézeti ügyintézői és általános irodai adminisztrátori pozíciókban, 67 százalékuk diplomás munkakörben.

197 végzett hallgató közül a legtöbben a Pázmány Péter Katolikus Egyetemről kerültek ki, ezt követi az ELTE, majd a Corvinus Egyetem. Későbbi tanulmányokat a diplomások 62 százaléka folytatott, közülük a legtöbben az ELTE-re, a Corvinusra és a Debreceni Egyetemre mentek.

Bruttó 338 ezer forintos átlagjövedelemmel a harmadik legjobban fizető társadalomtudományi alapdiploma a kommunikáció- és médiatudomány lett, akik körülbelül 2 hónap alatt találtak munkát, és a legtöbben újságíróként, rádióműsor-, televízóműsor-szerkesztőként, marketing-és PR- ügyintézőként , illetve irodai adminisztrátorként helyezkedtek el, 67 százalékuk diplomát igénylő munkakörben.

386 végzett közül a legtöbb diplomás hallgató a Budapesti Corvinus Egyetemről, a Budapesti Metropolitan Egyetemről és az Eötvös Loránd Tudományegyetemről került ki. Későbbi tanulmányokat csak 38 százalékuk folytatott, jellemzően a Debreceni Egyetemen, a Pécsi Tudományegyetemen és a Corvinuson.

bölcsészképzésekről itt, a műszaki képzésekről itt, a gazdasági képzésekről pedig itt olvashattok. Az informatikai képzésekről írt cikkünket ide kattintva éritek el, az agrárképzéseket pedig itt.

 

Hozzászólások

Hatévesek kötelező beiskolázása: nem a gyerek volt éretlen, hanem a rendszer

Mintegy ötezer diáknak kellett újra járnia az első osztályt 2020 óta minden tanévben, mert úgy kerültek iskolába, hogy valójában még nem voltak rá érettek. Ennek hátterében az előző kormány egyik döntése állt, amelynek értelmében egy bonyolult, adminisztratív eljárásban kellett a szülőknek elintézniük a plusz egy év óvodát. A 2027/2028-as tanévtől viszont az oktatási miniszter szerint rugalmasabbá teszik az óvoda és az iskola közötti átmenetet. Miklós György, a Szülői Hang egyik alapítója elmondta: hét éve vártak erre a döntésre.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu

Hankó Balázs: „politikai célú tisztogatás” kezdődött a szakképzésben

Jövőre átalakul a szakképzési centrumok vezetése, megszűnik a jelenlegi kettős vezetési modell, a mostani főigazgatók és kancellárok megbízatása pedig december végén automatikusan megszűnik. Hankó Balázs ezt „politikai célú tisztogatásnak” nevezte, az egyetemeket érintő változásokat pedig élesen bírálta. A Demokratának adott interjújában az NKA-botrány kapcsán arról is beszélt, hogy próbál lélekben felkészülni arra, hogy akár börtönbe kerülhet.