Egyre kevesebbet tudnak félretenni a pályakezdő fiatalok, sokuknak nem férne bele egy nagyobb kiadás

Önálló élet, pályakezdés, infláció, drágulás - idén jelentősen kevesebbet tesznek félre a fiatalok az előző évi adatokhoz képest. A 18-25 éves korosztály többségének maximum 100.000 forint félre tett pénze van.

A Pályakezdő Index reprezentatív kutatásából kiderült, hogy a fiatalok többségének egy hónapnyi jövedelem megtakarítása sincsen. A Work Force HR szolgáltató megbízásából készült felmérés a pályakezdő 18-25 éves korosztály pénzügyi szokásait vizsgálta 500 fiatal felnőtt megkérdezésével.

A felmérésből kiderült, hogy az ebbe a korosztályba tartozó fiatalok nagy része mindössze százezer forintnyi, vagy annál kevesebb megtakarítással rendelkezik. 17 százalékuknak van 100 és 200 ezer forint között félretett pénzük, azoknak az aránya pedig, akiknek ennél több van, mindössze a válaszadók 8 százaléka.

A megtakarítási összegeken kívül a kutatás arra is rávilágított, hogy a felmérésben résztvevők közel fele, 45%-a kevesebbet tud idén félretenni, mint az előző évben. Ennek oka elsősorban az infláció és a megdrágult létminimum, melyek következtében a megkérdezettek 57 százalékának csökkenteni kellett a kiadásain, amit legtöbbször a szórakozásra szánt pénzből igyekeztek lecsípni. Ezt követi az élelmiszeren és a ruházkodáson való spórolás.

A helyzet azért is nehéz, mert épp ez az a korosztály, akik már az önálló jövőt tervezik, a gazdasági helyzet miatt viszont nehezen tudnak csak spórolni.

A legtöbb pályakezdő fiatal - a megkérdezettek 43%-a - egyébként öt éven belül autót szeretne vásárolni  de sokuknak egy nagyobb utazás is tervben lenne. Emellett már gondolnak lakás vagy ház vásárlására, illetve az esküvő tervezésére, ami szintén költséges, és sokan már évekkel a nagy nap előtt elkezdenek rá félretenni. A válaszadóknak viszont csak 23 százaléka válaszolta azt, hogy a jelenlegi helyzetek mellett is szeretné megvalósítani a nagyobb kiadásait.

 

Hozzászólások

Magyarországon a legsúlyosabb az iskolai szegregáció az EU-ban a legfrissebb országjelentés szerint

Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.