Legalább öt évre tervez egy munkahelyen a pályakezdők többsége

Egy friss felmérés szerint egyre motiváltabb és célratörőbb a pályakezdők többsége, akik néhány éven belül már akár vezetői pozícióban is látják magukat.

  • Székács Linda

Évről évre motiváltabb a 18-25 év közötti korosztály - derül ki a Work Force Pályakezdő Index felméréséből, amelyben azt írják; a pályakezdők többsége (45 százaléka) legalább öt évre, vagy annál hosszabb időszakra tervez egy munkaadónál, közel 85 százalékuk pedig néhány éven belül magasabb pozícióban is látja magát.

A legtöbb fiatal úgy gondolja, két éven belül előre tud majd lépni szakmai karrierjében, míg 46 százalékuk 3 és 5 év között látja a feljebbjutást reálisnak. Elenyésző volt azok száma, akik kevesebb, mint egy évvel számolnak ugyanannál a munkaadónál

- derül ki az 500 fős kutatásból.

A fiatalok ráadásul a jövőjüket illetően is rendkívül motiváltak. A megkérdezettek 76 százaléka például szeretne részt venni továbbképzéseken, mindezt ráadásul két éven belül. Emellett nyitottak új karrierlehetőségek iránt is, 64 százalékuk akár más szakterületeket is elsajátítana, a szakmájukban pedig szeretnének elismertek lenni, a csapatukban hasznos tagok lenni. Az elmúlt egy évben ráadásul 12 százalékkal csökkent azoknak az aránya, akik különösebb ambíciók nélkül végzik munkájukat, míg idén már dupla annyian felelték azt, hogy szeretnének egyszer vezetők lenni és több ember munkájáért felelni, de nőtt azoknak a száma is, akik egy vállalat élén állnának, és közel kétszer annyi fiatal szeretne szabadúszóként tevékenykedni, mint tavaly ilyenkor - teszik hozzá.

"Azt tapasztaljuk, hogy egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a gyakornoki programok már a fiatalabb diákok körében is, hiszen ezekkel valós munkakörnyezetben szerezhetnek szakmai tapasztalatot és fejleszthetik készségeiket. Ilyen pozíciókban a diákok gyakran elkezdik kiépíteni a szükséges kapcsolatrendszert későbbi karrierútjukhoz, hiszen olyan mentorokkal találkozhatnak, akik navigálják őket ezen az ösvényen. Azt látjuk, hogy a fejlődni vágyó gyakornokok a későbbiekben is könnyebben tudnak mozogni a munkaerőpiacon” – nyilatkozta Papp Tamás, a Work Force HR-szolgáltatóhoz tartozó Job Force Iskolaszövetkezet üzletágvezetője.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.