Legalább öt évre tervez egy munkahelyen a pályakezdők többsége

Egy friss felmérés szerint egyre motiváltabb és célratörőbb a pályakezdők többsége, akik néhány éven belül már akár vezetői pozícióban is látják magukat.

  • Székács Linda

Évről évre motiváltabb a 18-25 év közötti korosztály - derül ki a Work Force Pályakezdő Index felméréséből, amelyben azt írják; a pályakezdők többsége (45 százaléka) legalább öt évre, vagy annál hosszabb időszakra tervez egy munkaadónál, közel 85 százalékuk pedig néhány éven belül magasabb pozícióban is látja magát.

A legtöbb fiatal úgy gondolja, két éven belül előre tud majd lépni szakmai karrierjében, míg 46 százalékuk 3 és 5 év között látja a feljebbjutást reálisnak. Elenyésző volt azok száma, akik kevesebb, mint egy évvel számolnak ugyanannál a munkaadónál

- derül ki az 500 fős kutatásból.

A fiatalok ráadásul a jövőjüket illetően is rendkívül motiváltak. A megkérdezettek 76 százaléka például szeretne részt venni továbbképzéseken, mindezt ráadásul két éven belül. Emellett nyitottak új karrierlehetőségek iránt is, 64 százalékuk akár más szakterületeket is elsajátítana, a szakmájukban pedig szeretnének elismertek lenni, a csapatukban hasznos tagok lenni. Az elmúlt egy évben ráadásul 12 százalékkal csökkent azoknak az aránya, akik különösebb ambíciók nélkül végzik munkájukat, míg idén már dupla annyian felelték azt, hogy szeretnének egyszer vezetők lenni és több ember munkájáért felelni, de nőtt azoknak a száma is, akik egy vállalat élén állnának, és közel kétszer annyi fiatal szeretne szabadúszóként tevékenykedni, mint tavaly ilyenkor - teszik hozzá.

"Azt tapasztaljuk, hogy egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a gyakornoki programok már a fiatalabb diákok körében is, hiszen ezekkel valós munkakörnyezetben szerezhetnek szakmai tapasztalatot és fejleszthetik készségeiket. Ilyen pozíciókban a diákok gyakran elkezdik kiépíteni a szükséges kapcsolatrendszert későbbi karrierútjukhoz, hiszen olyan mentorokkal találkozhatnak, akik navigálják őket ezen az ösvényen. Azt látjuk, hogy a fejlődni vágyó gyakornokok a későbbiekben is könnyebben tudnak mozogni a munkaerőpiacon” – nyilatkozta Papp Tamás, a Work Force HR-szolgáltatóhoz tartozó Job Force Iskolaszövetkezet üzletágvezetője.

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.