2022 első negyedévében a teljes munkaidőben dolgozók átlagos bruttó fizetése 508 300 forint volt – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). De milyen területen lehet a legjobban keresni?
A KSH szerint a legjobban fizető ág az első negyedévben a fegyverpénz miatt a közigazgatás volt, ahol meghaladta a 823 ezer forintot a havi bruttó átlagkereset, amely 810 032 forint volt az információ és a kommunikáció, illetve 807 452 a pénzügyi szolgáltatás területén.
A legrosszabbul fizetett nemzetgazdasági ág - 309 ezer forinttal - a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás volt, de a mezőgazdaságban, az építőiparban és a szociális ellátásban dolgozó teljes munkaidősök átlagkeresete is kisebb volt 380 ezer forintnál.
A KSH adatai szerint az első negyedévében a férfiak havi bruttó átlagbére 24 százalékkal volt magasabb a nőkénél. A két nem közötti rés a fegyveresek magas szolgálati juttatása miatt nőtt.
Továbbra is a budapesti székhelyű szervezeteknél dolgozók bruttó átlagkeresete volt a legmagasabb, meghaladta a 639 ezer forintot. A megyék között a rangsor végén Szabolcs-Szatmár, Békés és Borsod-Abaúj-Zemplén megye állt, ahol az átlagkereset a bruttó 400 000 forintot sem érte el.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
