Majdnem 30 százalékkal nőtt a pályakezdők bérigénye egy év alatt, az idei átlag nettó 321 800 forint.
A legmagasabb fizetést, körülbelül 369 536 forintot az IT szektorban dolgozók remélik, a legalacsonyabbat pedig – ennél 100-120 ezer forinttal kevesebbet - a pedagógusok és a bölcsész területeken elhelyezkedők, ez derült ki a Zyntern.com friss felméréséből. Összesen háromezer, 16-28 év közötti pályakezdőt kérdeztek meg bérigényükről és arról, mi alapján választanak munkahelyet.
A legtöbb pályakezdő egyébként 276-300 ezer forintos bérigénnyel áll elő az állásinterjúkon, ugyanakkor elég jelentős a különbség a fővárosban és a vidéken élők, valamint a férfiak és a nők között (egészen pontosan 63 ezer forint). Az idei bérigény egyébként 73 ezer forinttal magasabb, mint amit a Zyntern 2021-ben mért.
A 16-19 évesek átlagosan 309 600, a 20 és 23 év közöttiek 317 000, a 24-26 évesek 330 000 Ft, a kutatásban részt vevők közül a legidősebbek pedig 336 000 forintos nettó kezdő fizetést határoztak meg.
És hogy mi alapján választanak munkahelyet a pályakezdők? A legfontosabbnak a fizetést, a jó teljesítmény elérését, a karrierlehetőségeket tartják, a nők többsége számára fontos a befogadó, barátságos munkahelyi környezet, a férfiak egy részének pedig az innovatív eszközök. A járvány idején népszerűvé vált home office-lehetőséget a lista vége felé találjuk, és kevésbé tartják fontosnak a munkahelyek nemzetközi hátterét is.
Ennek ellenére a kutatásban résztvevők döntő többsége (59%) szívesen helyezkedne el nemzetközi nagyvállalatoknál, de népszerűek a magyar nagyvállalatok, kis -és középvállalkozások is. A legnépszerűbb cégek között telekomunikációs vállalatok, a Big 4, bankok és hazai nagyvállalatok is vannak.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
