A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint szeptemberben a bruttó és a nettó átlagkereset 9,1 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban.
A teljes munkaidőben dolgozók bruttó átlagkeresete 428 100, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlabér 284 700 forint volt - közölte kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A bruttó kereset mediánértéke -, aminél ugyanannyian keresnek többet, mint ahányan kevesebbet - 349 300 forint volt. Ez 8,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
Az iparban átlagosan 446 700, az építőiparban 345 700, a kereskedelemben 397 300 forintot volt az átlagkereset. A vendéglátásban 9,3 százalékkal nőttek a keresetek és 272 600, az infokommunikáció területen pedig 714 400 forintra rúgtak átlagosan. Az egészségügyben 36,7 százalékos emelkedéssel 542 400 forintra nőtt a közfoglalkoztatottak nélkül számolt átlagkereset, míg az oktatásban 385 ezer forinton állt szeptemberben, ami 7,1 százalékos növekedést mutat - írja a KSH friss beszámolójában.
Melyik diploma éri a legtöbbet?
Mennyit érnek a felvételi legnépszerűbb képzései? Ebben a cikkben megnéztük, mennyit kereshettek gazdálkodási és menedzsment, kereskedelem és marketing vagy pszichológia szakos diplomával.
Az alapképzéseken végzettek havi bruttó átlagjövedelme 345 468 forint. A legjobban az informatikai, az államtudományi és a műszaki diplomások keresnek, míg a legalacsonyabb fizetéssel a művészetközvetítési, a pedagógus- és a hitéleti képzést végzett hallgatók számolhatnak – mindhárom területen bruttó 210-220 ezer forint az átlagbér.
A friss statisztikákból kiderül, hogy a pedagógusok fizetése kifejezetten alacsony, majdnem 90 százalékuk a szakmájában tud elhelyezkedni. Ezt a képzési területet - ebből a szempontból - csak a műszaki és az informatikai szakok előzik meg, míg a legnehezebben az államtudományi, a művészetközvetítési és a sporttudományi képzések egykori hallgatói találnak a diplomájuknak megfelelő munkát.
| Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre itt vagy kattints az oldal tetején a feliratkozás gombra. |
Csótánytetem, kavics, üvegszilánk, penészes kenyér – összegyűjtöttük, miket találtak idén a menzán étkező gyanútlan diákok. Volt, ahol több százan megbetegedtek egy vírus és a higiéniai problémák miatt.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.
Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.
Orbán Balázs és Szalai Zoltán az MCC diplomaosztóján is megragadta az alkalmat, hogy az intézményt ért támadásokról és a rá váró nehéz időszakról beszéljen. Ugyanazon a napon Magyar Péter a kormány sajtótájékoztatójáról üzent nekik: azt kérte az MCC-t fenntartó alapítvány vezetőitől, hogy a kezelésükben lévő vagyon szeptemberig maradjon a helyén, és ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek csökkenthetik annak értékét.
