Mennyit lehet keresni egy gazdasági szak elvégzése után? Van, ahol 462 ezer az átlagfizetés

Vajon mennyit keres egy gazdasági szakot végzett pályakezdő? A friss statisztikákból kiderül.

  • Csik Veronika

A diplomáspálya-követési rendszer statisztikái a 2011/12 és a 2017/18 tanévek között abszolvált hallgatók adatait vizsgálta 1-3 éves munkaerőpiaci utókövetésük. A gazdasági szakon végzettek bruttó havi átlagkeresete a legfrissebb, 2020-as statisztikák alapján

356 766 forint.

A lgjobban a Budapesti Corvinus Egyetemen végzett hallgatók keresnek, az ő fizetésük átlagosan bruttó 462 ezer forint, a második helyen állnak azok, akik a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen végeztek, az ő fizetésük kicsivel több 404 ezer. A harmadik helyen az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatói állnak 385 ezres fizetéssel.

Egy hónap sem kell

A gazdasági szakon végzettek kicsit több mint egy hónap - 42 nap - alatt találnak állást a diplomaszerzést követően. Az adatok szerint a legkönnyebben, alig fél hónap alatt az Eötvös József Főiskola hallgatói helyezkedtek el.

A statisztikák alapján a gazdasági szakon végzettek majdnem 64 százaléka diplomás munkát végez, a legtöbben ügyintézők vagy könyvelők lesznek, de sokan helyezkednek el bankoknál, biztosítóknál vagy más munkahelyeken mint tanácsadó vagy pénzügyi elemző.

Arról, hogy mennyit kereshettek a legnépszerűbb szakokkal, itt írtunk részletesebben.

Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre itt vagy kattints az oldal tetején a feliratkozás gombra.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.