Mennyit lehet keresni egy gazdasági szak elvégzése után? Van, ahol 462 ezer az átlagfizetés

Vajon mennyit keres egy gazdasági szakot végzett pályakezdő? A friss statisztikákból kiderül.

  • Csik Veronika

A diplomáspálya-követési rendszer statisztikái a 2011/12 és a 2017/18 tanévek között abszolvált hallgatók adatait vizsgálta 1-3 éves munkaerőpiaci utókövetésük. A gazdasági szakon végzettek bruttó havi átlagkeresete a legfrissebb, 2020-as statisztikák alapján

356 766 forint.

A lgjobban a Budapesti Corvinus Egyetemen végzett hallgatók keresnek, az ő fizetésük átlagosan bruttó 462 ezer forint, a második helyen állnak azok, akik a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen végeztek, az ő fizetésük kicsivel több 404 ezer. A harmadik helyen az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatói állnak 385 ezres fizetéssel.

Egy hónap sem kell

A gazdasági szakon végzettek kicsit több mint egy hónap - 42 nap - alatt találnak állást a diplomaszerzést követően. Az adatok szerint a legkönnyebben, alig fél hónap alatt az Eötvös József Főiskola hallgatói helyezkedtek el.

A statisztikák alapján a gazdasági szakon végzettek majdnem 64 százaléka diplomás munkát végez, a legtöbben ügyintézők vagy könyvelők lesznek, de sokan helyezkednek el bankoknál, biztosítóknál vagy más munkahelyeken mint tanácsadó vagy pénzügyi elemző.

Arról, hogy mennyit kereshettek a legnépszerűbb szakokkal, itt írtunk részletesebben.

Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre itt vagy kattints az oldal tetején a feliratkozás gombra.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.