Friss kutatás: átlagosan bruttó 377 ezer forintot kereshetnek a legnépszerűbb szakon végzett hallgatók

Akár jövőre felvételiztek, akár már egyetemisták vagytok, nem hátrány, ha tudjátok, mennyit kereshettek a jövőbeli diplomátokkal, mennyi idő alatt helyezkedhettek el és melyik egyetem adja a legtöbb diplomást.

  • Csik Veronika

A diplomáspálya-követési rendszer (DPR) legfrissebb statisztikái alapján a gazdasági szakos hallgatók a Budapesti Corvinus Egyetemen keresnek a legtöbbet (bruttó 462 ezer forintot havonta). A bölcsészképzéseken 284 ezer forint a bruttó átlagjövedelem, míg az informatikai karokon tanulók átlagosan bruttó 487 ezer forintot is hazavihetnek havonta (a BME hallgatói pedig akár 606 ezer forintot is). A jogi képzések átlagosan 252 ezer forintot, a társadalomtudományi kérdések 287 ezer forintot, a természettudományi képzések 290 ezer forintot vihetnek haza havonta

A 2017/18-as tanévben abszolvált hallgatók 1 és 3 éves munkaerőpiaci utókövetésük alapján 63,84 százalékban diplomás munkát végeznek az egyetem elvégzése után – ha a gazdasági szakokat nézzük, akkor a Dunaújvárosi Egyetemen ez a szám például 100 százalékos, a Károli Gáspár Református Egyetemen pedig 83 százalékos.

Alig egy hónap után

Átlagosan 1-2 hónap telik el az első munkavégzésig a diplomaszerzés után, azonban vannak olyan intézmények, ahol ennyi sem kell. A Eötvös József Főiskola gazdasági képzésen hallgatóinak fél hónap, a Budapesti Corvinus Egyetem diplomásainak pedig 0,9 hónap kell az első állás megtalálásáig. A bölcsészképzéseken végzetteknek ennél kicsit több, két hónap is kell az első állásig, az informatikusok kicsivel több mint egy, a mérnökök másfél hónap kell az első munkához. De vajon mennyit kereshettek majd 3-4 év múlva frissdiplomásként azok, akik a legnépszerűbb képzéseket választják?

Gazdálkodási és menedzsment

A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) legfrissebb adatai szerint összesen 1244-en végeztek ezen a szakon a 2017/2018-as tanévben. Érdekesség, hogy nagyobb arányban fejezték be ezt a szakot lányok (55,66 százalék), mint fiúk (44,34 százalék). A diákok 31,75 százaléka az alapszak elvégzése után mesterszakon folytatta a tanulmányait. A statisztikák szerint a végzettek 54,26 százaléka dolgozik, 24,28 százalék dolgozik és tanul, 10,37 százalék tanul, 1,05 százalék pedig álláskereső. A szakon végzett diákok 72,42 százaléka diplomás munkát végez. A kutatási adatok szerint a szakon szerzett diplomások havi bruttó átlagjövedelme 377 796 forint.

Kereskedelem és marketing

A kutatás szerint ezen a szakon 790-en végeztek a 2017/2018-as tanévben. A nemek aránya még nagyobb különbséget mutat, mint a gazdálkodási és menedzsment szakon, 68 százalék a lányok, míg 32 százalék a fiúk aránya. A diákok 30,13 százaléka döntött a továbbtanulás mellett. 7,59 százalék csak tanul, 19,37 százalék tanul és dolgozik, 62,28 százalék csak dolgozik, 0,38 százalék pedig álláskereső. A frissdiplomások 74,05 százaléka tudott elhelyezkedni a saját oklevelének megfelelő munkakörben. Ők bruttó 332 872 forintot visznek haza havonta.

Pszichológia

Az adatok alapján 551-en végezték el a pszichológia szakot a 2017/2018-as tanévben, 81,49 százalék lány és 18,51 százalék fiú. Itt látványosan többen, a diákok 87,11 százaléka választotta a továbbtanulást. 43,01 százalékuk csak a tanulásra koncentrált, 41,38 százalék munkát is vállalt a tanulmányai mellett, 10,16 százalék dolgozott, 0,36 százalék pedig munkát keresett. A diákok döntő többsége, 65,38 százalékuk diplomás munkát végez, bruttó 274 519 forintos havi átlagjövedelemért.

Nem szeretnél lemaradni a legfontosabb információkról? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre itt vagy kattints az oldal tetején a feliratkozás gombra.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.